Ez a két szárnyas remek kombináció! A libamáj íze szépen elegyedik a kacsazsírral, amit azután főzéshez használva csodás ételeket produkál. (A fiam például a rizst ezen a májas zsíron pirítja meg, amikor főtt rizst készít.) Míg édesanyám élt, ezt (is) kapott tőlünk minden karácsonyra ...
Talát épp ilyen megfontolásban kaptuk a gyerekektől a libamájat, ami azután a csodahüttőben várta, hogy megsüssem. A legmelegebb nyári napon jutott eszembe, hogy el kéne már készíteni ...
Szerencsére van egy indukciós rezsó a teraszon: csak a globális felmelegedést tápláltam vele. Vettem hozzá kacsa testhájat, amiben megsütöm. Lusta voltam a bőröket kitokozni, ezért elmaradt a fínom kacsatöpörtyű.
Hozzávalók:
- 70 dkg hízott libamáj
- 1,5 kg kacsa testháj
- 1 dl Tokaji Aszú
- 1 lilahagyma
- 2 girizd fokhagyma
- 1 mk kakukkfü
- 10 szem szegfüszeg
A májat és a hájat forró vízben kiolvasztottam (vákuumcsomagoltak voltak és nagyon hidegek).
A libamáj eleve darabokban volt, így csak rászórtam a fűszereket és betakartam az aszúborral (ezt már ideje volt felbontani - meg ne punnyadjon ránk). Félretettem pihenni, hogy vegyen fel valamennyit a máj a fűszerekből. Felvagdostam a hagymákat is apróra.
Feltettem a megmosott és kicsit megvágott kacsahájat egy féldeci vízzel a kis tottyos lábaskában az indukciós rezsóra, kis teljesítményre. Amikor már kezdete feladni a zsírját, beleborítottam a lilahagymát és a fokhagyma felét (nem is kéne bele, de ha már megpucoltam...). Fél óra csendes sütéssel kiolvasztottam a hájat, majd leszűrtem - nem akarom a hagymákat is a zsírban hagyni, elég az ízük! Tovább sütni meg nem mertem, mert lehet, hogy a fokhagyma megkeseredik.
A beáztatott/marinált májból a bor kioldott valamennyi zsírt, de sebaj, az is megy a sütőzsírba. Csipesszel kiszedtem a szegfüszeget - arra nem jó ráharapni, majd a lével együtt a tiszta zsírba tettem. 25 perc alatt elpárolgott a bor és elkészült a máj is. Így vizes folyadékkal készítve alacsony hőmérsékleten készül a máj, kevésbé esik össze és krémes lesz. Azért pár szem fűszer csak bennemaradt...
Két műanyagtetejes jénaiba elosztottam a májat.
Természetesen azonnal ellenőrizni kellett, hogy megfelel-e a minőségellenőrzésnek:
A kacsazsír alacsonyabb hőmérsékleten szilárdul meg, mint a libazsír.
De azért a hűtőszekrényben szépen megkeményedett. A fogyasztáskor odafigyeltünk, hogy ne maradjon letakaratlanul egyetlen máj sem, azt mindig megkentük kis zsírral.
Ez a máj is nagyon kiadósnak bizonyult. Igazán akkor finom (legalábbis nekünk), ha nagyon vékonyan kenjük a kenyérre. Még van egy pici darab, pedig már húsz nap is eltelt a készítés óta.
Pedig minden nap ettünk belőle egy kicsit. Arról nem tudok nyilatkozni, a fiamék része hogy áll, de nagyon boldog volt a nagy üvegnyi májas kacsazsírral.