Azt nem mondanám, hogy gyors is, mert ugyanaddig főzöm, mint a 15 személyeset. Feleségem hozott haza egy 1,5 kg-os kocsonyacsomagot, hogy ő már enne kocsonyát.
Nem tiltakoztam, mert én is kivántam már. Szerencsére kaptam egy jókiállású első csülköt, hogy hús is legyen benne.
Álljon itt ennek a mini kocsonyának a receptje, ahogy mi szeretjük - húsleves-szerűen, zöldségelve.
- 1,5 kg-os kocsonyacsomag (részletek lejjebb)
- 1 kisebb sovány első csülök
- 1 vereshagyma
- 1 fej fokhagyma
- 1/4 zellergumó
- 3 sárgarépa
- 3 gyökér
- kis karaláb
- 1 zöldpaprika
- kis gyömbér
- 1 csilipaprika
- kis szerecsendióvirág
- feketebors
A képen már a csomagot kibontottam és megperzseltem. Volt benne egy nagy farok, 2 köröm, egy bomberdzsekire elegendő bőr, és egy kis csánk. Tiszta volt, kapirgálni nem nagyon kellett.
A fűszereket teatojásba tettem, a fokhagyma egy részével a megpucolt zöldségeket egy fazékba küldtem vízzel felöntve. A letisztított bőröket, húsokat is betettem, így nem tapad le a bőre, mert alatta megágyaztam a zöldséggel. Nagyon kis lángon főztem 17 órán át. Semmi dolog nem volt vele, mert éppen csak mozgott a víz, egyszer sem ment 90C fok fölé. Váncsa mestertől tanulva, amikor elmentem a fazék mellett, bele-bele dobtam kevés fokhagymát. Egy-két úszó bőrön azért látszik, hogy szinte kiszáradt a felső része.
 |
 |
 |
 |
Kivettem szűrőkanállal a bőrős húsokat, a bőröket, és elosztottam 7 tálba. 3 edénybe nem tettem sárgarépát, mert az megy a szomszédba. Viszont nem sajnáltam belőle a körmöt, farkat, bőrt! Feleségem csak a levét szereti kis hússal és répával, neki készült két doboz, magamnak meg mindent bele dobozok lettek. A körmökből, csülökből kivettem a csontokat, ami a zöldségek maradékával együtt a kutyát boldogította.
 |
 |
Jó hideg volt a teraszon, ott lezsíroztam a levet, majd apránként felöntöttem a tálakat, hogy ne ússzon fel benne semmi, mert akkor az nem áll el addig, míg szeretném.
Egy lilahagymát apróra kockáztam, megsóztam és borsoztam. Meglocsoltam finom balzsamecettel és jól összekevertem.
 |
 |
 |
Rászórtam a kifagyott kocsonyákra, és már ettük is az elsőt.
Arról már nem készült kép, hogy nézett ki, amikor ettük, pláne nem a szomszédok asztaláról.
Senki nem panaszkodott, jó kocsonya lett még ilyen kis adagban is.
