Jó múltkorában szóba került a babfőzelék. Belegondoltam és rájöttem, hogy én még soha nem főztem olyat. Főztem már bostonit, firenzeit, káposztásat, csilist, meg az ördög tudja, még milyet, de főzeléket nem.
Ideje volt hát ezt a hibámat is kiköszörülni. Olyan nagyon nem aggódtam, csak a biztonság kedvéért jártam utána, hogyan is szokás főzni. Természetesen - szokás szerint - csűrtem rajta, de csak egy icipicit.
Mert az én buksimban a bab szorosan összefonódik a füstölt hús ízével. Igaz, mi sem lenne egyszerűbb, mint mondjuk egy szép füstölt csülköt megabálni, aztán pirítani egyet rajta, és már mehetne is feltétnek a főzelékre. A levével meg felönthetném a babot. Igen ám, de javában dübörög a böjt, és bár annyi mindenben kötök kompromisszumot magammal, legalább ebben szeretnék kicsit konzekvens lenni.
Egy kis füstölt ízt azért belecsempésztem, hogy mégis kerek legyen a világ.
Hozzávalók:
- 60 dkg szárazbab
- 2 l füstölt hús főzőlé
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 kisebb fej vöröshagyma
- 3 babérlevél
- 2 púpozott evőkanál búzafinomliszt
- 1 evőkanál sertészsír vagy étolaj
- 1 teáskanál őrölt pirospaprika
- só
- késhegynyi szódabikarbóna
A fagyasztóban összegyűjtött sonka- és szalonnabőrkét előző nap feltettem főni és három órán keresztül csendesen rotyogtattam. Kihűtve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap lekanalaztam róla a zsír nagyját, a bőrkét meg elvittem a telekszomszéd kutyájának.
A babot is beáztattam egy nappal elébb. Másnap leöblítettem és leszűrtem.
A babot a babérral a füstölt lében feltettem főni. Megsóztam, mivel a lé elég sótlan volt és hozzáadtam a szódabikarbónát.
Míg a bab főtt, elkészítettem a rántást. Az apróra vágott vöröshagymát megdinszteltem a zsírban. Beletettem a lereszelt fokhagymát és a lisztet, majd zsemleszínűre pirítottam.
A tűzről félrehúzva megszórtam a pirospaprikával, gyorsan elkevertem, majd kevés vízzel felhúztam.
A bab nem egykönnyen adta magát, kellett neki vagy két és fél óra, mire megpuhult.
A forró főzelékbe beleöntöttem az időközben kihűlt rántást és alaposan elkevertem.
Kicsit még utánasóztam és kiforraltam. Meglehetősen hígnak tűnt, de mire kihűlt, besűrűsödött.
Kevés kenyérrel tálaltam.
Ahhoz képest, hogy ez volt a premier, egészen jó lett. A menzai emlékeimnél mindenesetre jobb. Érezni lehetett a babért, a fokhagymát, a finoman füstös ízt, a bab puha lett és édes, szóval elégedett voltam vele.