Vendégposzt kobold63-tól
Portugál misszionáriusok böjti ételéből Japán nemzeti eledele.
A történelem folyamán Japán szigorúan védte határát az idegen befolyás ellen. Kinai kalózok, kereskedők, európiaiak mind ki voltak tiltva. Elöbb utóbb azonban rákényszerültek a külföldi árura, elkezdődött a kereskedők beengedése. Az 1500 évek közepén holland, később portugál kereskedelmi hajók kaptak engedélyt. Portugál misszionáriusok is érkeztek és letelepedtek, velük étkezési szokásaik is. A japánok számára ismeretlen volt a zsiradékban sütés, de megkedvelték a misszionáriusok böjti ételét, a palacsinta szerű tésztába mártott és kisütött tengeri herkentyűket ( ami különben is állandó eledelük volt) és zöldségeket.
A tészta különleges, nem ad vastag bevonatot, ropogós marad sütés után. Készen kapható por formájában, itt én is ezt használtam. Ázsia boltokban valószínűleg megtalálható, de házilag is készíthető. Nagyon fontos, hogy közvetlenül sütés előtt keverjük össze, jeges vizet használva. Sütés folyamán is jeges vízben álljon. Így kevesebb zsiradékot szív fel és ropogós marad .
A tészta recept 1:
- 180 ml finom liszt (sima liszt)
- 60 ml kukorica keményitő
- 1 tojás sárgája
- 240 ml jeges víz vagy szódavíz
Recept 2.
- 240 ml sima liszt
- 1 egész tojás
- 200 ml jeges víz vagy szódavíz
A vízben keverjük el a tojást vagy a sárgáját, utána hozzá a lisztet és evőpálcával vagy fakanál nyelével keverjük össze gyorsan, úgy hogy csomós maradjon, nem sima, kidolgozott.
A tempura vegyesen tartalmaz zöldségféléket és tengeri herkentyűket, amik közül a legkedveltebb a nagyméretű garnélarák, ezt gyakran külön is készítik. Utána a tintahal, polip, kagylók, halak. Zöldség bármi, padlizsán, zukkini, tök félék, yam, édesburgonya, gomba, zöldbab, brokkoli, hagymakarikák, stb.
Fagyasztott kevert tenger gyükölcsét használtam és fagyasztott fejetlen prawn-t (nagy garnélarák). Amint kiengedett a fagyból, előkészitem a rákokat is: ha rajtuk van a héj, lábak, azt le kell szedni, ám a farkincáját hagyományosan rajtahagyják.
Zöldségnek választottam japán padlizsánt (tömör belül), gomba, yam, zöldbab, spárga, zöld hagyma. Daikont (jégcsap retek) megreszelek, ezzel tálalom majd a tempurát. Felszeletelem a zöldségeket. Összekeverem a mártogatós szószt. Japánban dashit használnak a szója szósz higítására, ez halleves alaplé, kelp és száritott bonito hal reszelékből áll, ízfokozó hatása van, umami. Én vízzel higitottam a Tamari szószt, ami csökkentett sótartalmú, glutén mentes szója szósz. Kevés szezám olaj és az én umamim: chili morzsalék.
Az alaposan leszárított zöldséget, garnélát, stb.-t finoman behintem liszttel. A wok-ban olajat forrósítok. Összekevertem a tésztát, fontos, hogy csomós maradjon! Adagonként beleteszem a zöldségeket a tésztába, jól lecsurgatom és megy a forró olajba. Pár perc elég míg aranysárgára sül. Kiveszem, papirtörölközőn leitatom a minimális olajat. Ugyanez a tengeriherkentyűkkel is végigcsinálom.
A reszelt jégcsapretek, ecetes/marinált gyömbér kis tálkában és a mártogatós szósz kiséri tálaláskor a vegyes finomságokat.
Eléggé pepecselő munka, de megéri. Frissen kell fogyasztani.