Boldog nőnapot kívánunk minden hölgy olvasónknak!

Azt kérték a gyerekek, hogy valami steaket süssek vacsorára rizzsel, mert azt a legkisebb is megeszi. Ezen ne múljék ...

Futás (autózás) a legközelebbi szupermarketbe, ahova én szeretek járni, mert a környéken ott a legszebb a hús és az alaszkai királyrák.

Vettem is 6 szép szelet Angus bélszínérmét (Wagyu ott sincs minden boltban ...), előkészítettem a fűszereket is.

A bélszínérmék felét megfeleztem - azok "well done" módon készülnek, merthogy a nagylyány is válogatós. Elővettem az összes hozzávalót:

• 6 db 4cm vastag bélszínérme (bő egy kiló)
• 3 szelet bacon
• 2 ek kakukkfü
• 2 ek szicíliai fűszerkeverék
• olivaolaj
• só, bors

Panaszra nincs ok az összetevők számát illetőleg. Megszórtam a szeleteket kakukkfüvel, borssal.

A másik felüket is, majd feltornyoztam a véknyabbakat.

Kiterítettem egy szelet bacont a deszkára, amibe beleforgattam a vastagabb szeleteket. Egy-egy fogpiszkálóval rögzítettem a szalonnát.

A húsokat egy műanyag dobozba téve vártam, hogy a család hazaérjen.

Amikor befutottak, feltettem a rizst egy fedeles fazékban 1,5-szeres vízzel sóval főzni (semmi pirítás meg hasonló huncutságok). Bekapcsoltam a grillsütőt. A fűszeres szeleteket megsóztam és olivaolajjal megkentem.

Egy szeletet csak olajoztam, és betettem a hűtőbe: ezt majd éjjel sütöm meg a szomszédasszonynak, akinek a kocsibejáróján parkoltam, míg kinn voltam.

A többi hús ment a grillre, ahol szépen meg is sültek 5 perc alatt. A véknyabbak átsültek, a vastagabbak rózsaszínűek a közepén.

Máris tálalhattam, hisz a rizs is elkészült.

Izlett is a családnak, a nagyunoka kétszer is kért.

Este 10 tájékán megsütöttem a félretett szeletet serpenyőben és átvittem a szomszédba.

Közben havazást igértek, a madáretetőt feltöltötte a vejem.