Semmi mást nem érdemes a címhez adni, egy igazi Benke Laci bácsi recept. Biztos sokan csináltak már életükben, így nem egy truváj számukra. Azért tán érdemes elolvasni, hátha tanulnak valami újat (az olyanok is, mint a Fickó).

Köretnek tepsis krumplit készítettem hozzá, de ami fontos volt, hogy milyen csirkéből készült. Nos, én még gyerekkoromban úgy tanultam, hogy a jércét kell kirántani. Mostanság olyan nincs is sehol, kivéve néhány udvarban. A boltban broiler csirkét árulnak, aminek csak a melle nagyobb, mint egy egész jérce...

Feleségem kérte, hogy legyen rántott csirke. Mivel gipszben szaladgál, nem neki való a keresés, így hát lábrakeltem, mint búbópestis, hogy 1,2 kg-nál könnyebb csirkét kapjak. Mondjuk piacra nem mentem ezért, oda átlagember ritkán jut el. Így azután végignéztem az összes 3-4-5 betűs áruházat 5 km-es körzeten belül, hogy mit kapni. Két boltban volt ennél könnyebb baromfi. Az egyikben "tanyasi" csirke, a másikban "alföldi" csirke. Olvasgattam a cédulákat, hogy most melyiket szeressem. A tanyasi az 1,05 kg volt, állítólag szabadtartású. A fiókban, ahonnan árulták ez volt a legkisebb, de átlagban azért másfél kilósak voltak. Akkor irány a másik bolt. Itt 1,12 kg volt a legkisebb, de a legnagyobb is csak 1,27 kg. No ez már talán nemrég volt jérce! Olvasom tovább: Szabadon tartott, kakukkfüves területen kapirgáló, csipkedő az alföldi. Tápot nem kapott, írja a cetli! Ez eldöntötte a választást!

Hazahoztam egy többórás túra eredményeképp, és összeszedtem a hozzávalókat. Azért ekkora melle nincs egy jércének!

• 1 rántanivaló csirke
• 6 dkg só
• 1 ek majoranna
• 1 ek kakukkfü
• 1 ek rozmaring
• 3 tojás
• 1/2 dl tejszín
• liszt
• házi prézli

Előkészítettem egy páclevet, amibe a csirkét áztatom. Egy lábasba tettem a sót, adtam hozzá 1 liter vizet és beleszórtam a három szárított fűszert. Ezt felforraltam, hogy az aromák a lébe jussanak. Eközben szétbontottam a baromfit ügyelve, hogy az izületeknél vágjam (ellestem Gordon Ramsay-től egy amatőr szakácsversenyről, hogy kell csinálni). Így nem lesz szilánkos.

A mellén rajtahagytam a csontot, mert a csont mellett a legfinomabb a rántott hús, viszont a fél melleket kettészeltem, így lett csontnélküli filé is. A combokat is szétbontottam az izületeknél. A fart és a hátat elválasztottam egymástól, mert azt is kirántom! Végül 14 darabos repertoirral indultam neki a munkának (az osztrigáját nem vettem ki, az megsül a hátban).

A felfőzött páclevet lehűtöttem - nem főzni akarom a csibét. Beleügyeskedtem a baromfi összes darabját, majd betettem a hűtő hidegebb sarkába 26 órára pihenni (én is fáradt voltam már). Így másnap leöntöttem róla a páclevet, leöblítettem, hogy minél kevesebb fűszerlevélke maradjon a húson. Leszárogattam az egészet papírtörölközővel.

Valami körítés is kéne. Gondoltam, egy fűszeres tepsiben sült krumpli jó lenne hozzá. Volt sárgakrumplim, így lássuk:

• 1 kg (3 nagy szem) sárgakrumpli
• 1 tk Creole fűszerkeverék
• 1 csipet füstölt só, mert az jó
• 2 ek olivaolaj

Olvastam valahol, hogy érdemes előfőzni kicsit ezt a fajta krumplit a mikróban, akkor szebben megpirul rajta a keményítő. Be is tettem a mikróba 10 percre 900 watton. Hát forrónak forró lett, de így is hámoznom kellett ...

Sebaj, leckét megtanultuk, legközelebb hosszabb ideig melegítem. Meghámoztam hát és nagyobb hasábokra daraboltam. Megsóztam és megszórtam a fűszerkeverékkel. Locsoltam rá kis olivát, nehogy már zsiradék nélkül süljön. Végül összeráztam az edényben, hogy egyenletesen beborítsa a szeleteket a fűszer.

Egy tepsit kibéleltem tapadásmentes alufóliával, majd eloszlattam rajta a krumplihasábokat. Ezt azután a sütőbe tettem 180C-ra 50 percre. (Azért egyszer menet közben megforgattam, hogy egyenletesebben süljön.)

Jöhet a klasszikus panírozás. A tojásokhoz adtam kis tejszínt is, így kevesebb tojás kell hozzá. Persze a tojást megsóztam, majd egy mélytányérban villával egyenletesre elkevertem (kb 400-szor csap le a villa, mire kész van). Kezdtem a szárnyakkal, amit megforgattam a lisztben, és a tojásba kevertem. Innen deponáltam a prézlibe. Láthatóan durvára darált a prézli. Én ezt kedvelem, és magam készítem péksüteményből, vagyis megérdemli a zsemlemorzsa nevet.

Mivel a lisztezés fázis kimaradt, lássuk a combokat. Ezek is ugyanúgy készültek, mint a szárnyak. A melleket és a fart, hátat ugyanígy paníroztam, majd mind egy deszkára kerültek.

Mehettem a teraszra az indukciós rezsóhoz. Már vagy egy évtizede csakis a teraszon rántok akármit, így megkímélve a lakást a szagától. Sajnos Hagyma olvasónk már nincs közöttünk, hogy élcelődjön a teraszon főzéssel :(

Egy szép méretes bonyhádi lábasban 3 liter étolaj van. Ezt melegítem fel 180C-ra, amikor elkezdem a sütést.

Kisebb adagokban szép lassan kisütöm az összes részét a csirkének, amik papírtörölközőre kerülnek, hogy a felesleges olajat leitassam róla.

Már csak a krumplit kellett kivenni a sütőből, és ehettük is. Feleségem a mellét szereti.

Én meg a farát választottam, amiből azonnal ki is vágtam az osztrigáját a csibének.

Fontos tanulságok:

1, Az egy napos 6%-os sóoldatban való pácolás (akár fűszerekkel is) csodásan szaftosra áztatja még a mellehúsát is.

2, Hajában mikrózni érdemes a krumplit sütés előtt, de legalább 25 percig kell lehetőleg lefedve melegíteni. Talán érdemesebb egyszerűen vízben főzni ennyi ideig ezt a NAGY krumplit.