Megjöttek a rokonok a távoli Tiencsinből. Úgy esett, hogy Kistesó kisebbik kislánya megismerkedett egy kínai fiúval valamelyik közösségi oldalon. 2012. december 21-én Kistesó meg a kislány felkerekedett és elrepült Tiencsinbe. December 31-én volt az esküvő. Otti (Ottilia) - ma már Ou Di - már haza sem jött egészen mostanáig. Azóta megszületett a két gyermek, Kevin és Lia és harmonikusan élnek.
Szóval megjöttek, én meg frászban éltem előtte három hétig. Mit fog szólni Kistesó veje, aki Wei (egy vejnek ideális név), a romantikusan egyszerű (rendetlen, kissé elhanyagolt) agglegénylakásomhoz? Hogyan fogunk kommunikálni? (Én beszél kicsi angol, - de már 11 év telt el a STANAG 1 nyelvvizsga óta -, kínaiul viszont egy büdös szót sem.) Milyen ajándékot vegyek? Na és főképpen, mit főzzek? Három ügyben tudtam valamit kezdeni. Egyrészt gondos terv alapján, minden ezzel kapcsolatos utálatomat leküzdve elvégeztem az utóbbi évek legalaposabb nagytakarítását. Ráment három nap, de lett látszata. Másrészt - Kistesóval konzultálva - vettem ajándékot. Wei kapott egy palack bort Bock-tól. A leány kicsit keményebb dió volt. Azt tudtam, hogy Otti nem tud kínaiul főzni, a fiú viszont sehogy. Magyar nyelvű kínai szakácskönyvet szerettem volna venni. Könyvesboltban olyat nem leltem. Internetes rendeléssel talán még működött volna, de eléggé megkéstem vele. Végül találtam egy távol-keleti szakácskönyvet, ami fázisfotókkal, lépésről lépésre mutatja be az ételek készítését. Harmadszor terveztem egy többé-kevésbé ázsiai ihletésű menüt, ami az ott leggyakrabban használt fűszereket ötvözi.
Persze ezen is csavarintottam egyet. Naná! A rizsa volt a kritikus pont. Ritkán főzök rizst, akkor sem sikerül mindig, nem akartam épp egy kínai előtt beégni vele. Lett helyette bulgur, azt elég nehéz elszúrni. (- Crashed and precooked wheat grain - magyaráztam evés közben.)
Az Ünnepek előtt elmentem bevásárolni, a csirkét adjusztáltam, ahogy elképzeltem, aztán ment a fagyasztóba, én meg zabszemmel a seggemben vártam a jeles napot, amit a megbeszéltek alapján egy nappal előtte tudtam meg, szóval elsőfokú harckészültségben álltam a hűtőbe spájzolt alapanyagokkal.
Hozzávalók a csirkéhez (6 főre):
- 1,5 kg csirkeszárny
- ujjnyi gyömbér
- 5 gerezd fokhagyma
- 2 evőkanál cukorszirup
- 2 evőkanál szójaszósz
- 2 evőkanál szezámolaj
- 1 lime héja és leve
A körethez:
- 0,5 l bulgur
- 1 l húslé (kockából)
- 1 evőkanál étolaj
A salátához:
- 1 kígyóuborka
- 1 sárgarépa
- 3 mogyoróhagyma
- diónyi gyömbér
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 teáskanál cukorszirup
- 1/2 lime leve
- csipetnyi só
A csirkeszárnyakat az ízek mentén elvágtam, a végét külön tacskóban lefagyasztottam, jó lesz valami csirkealapléhez. A tövét a csontnál körbevágtam, majd a húst késsel körben letoltam a végére. A közepénél előbb a vékonyabb csonton toltam le a húst, majd a csontot kihúztam belőle, utána a vastagabb csonton is letologattam a húst. Az így kapott "dobverőket" szintén a fagyasztóba tettem felhasználásig.
A marinádhoz lereszeltem a lime héját, a gyömbért és a fokhagymát. Hozzáadtam a szójaszószt, a szezámolajat és a cukorszirupot, majd alaposan elkevertem.
A szószt ráöntöttem a kiolvadt és leszárított húshoz, majd egy éjszakára a hűtőbe tettem.
A salátához az uborka magját egy kiskanállal kivájtam, majd a sárgarépával együtt a V-Gyula legfinomabb részén lereszeltem.
Délelőtt a salátaöntethez a gyömbért és a fokhagymát lereszeltem, hozzáadtam a finomra vágott mogyoróhagymát, a cukorszirupot, a lime levét és a sót. Kikevertem, a zöldségekre öntöttem, összeforgattam őket és a hűtőbe tettem, hogy összeérjenek az ízek. Közben a bulgurt is megfőztem, különösebb faxnit nem csináltam a dologból.
A csirkeszárnyakat a születésnapomra kapott cuki kis fogóval egy szűrőkanálba szedtem és hagytam jól lecsöpögni.
Egy serpenyőbe kevés olajat öntöttem és a csirkeszárnyakat beleállogattam. A serpenyőt előmelegített sütőbe tettem és hármas fokozaton sütni kezdtem.
A lecsorgott marínádot egy kis lábosban folytonosan kevergetve besűrítettem.
A csirke sajnos nem úgy sült, ahogy én szerettem volna. Mivel elég zsúfoltan voltak a serpenyőben, inkább csak párolódtak. A végük már kezdett erősen pirulni, mikor még az egész tocsogott a szaftban. Kivettem a sütőből és feltettem a gázra. Aláöntöttem a besűrített szószt, majd kis lángon elpárologtattam a víz javát, amennyire lehetett.
Közben beestek a népek, lett akkora ribillió, azt sem tudtam, hova kapjam a fejem. Gyorsan italt kínáltam és türelmet kértem, míg elkészül az étel. Aztán minden a helyére került és nekiláttunk falatozni.
Nem volt panasz, még a két kis ördögfióka is bekajált. A húst egy falatra le lehett harapni a csontról, szinte omlott a szájban. A receptet kérték legott. Wei szimpatikus gyerek, egész este dumáltunk, meglepően jól megértettük egymást. A gyermekek jól beszélnek magyarul és kínaiul, de az angolt is megértik. A végén még szkanderoztunk egy hatalmasat, hagytam nyerni a sógort, de mikor ujjat húztunk csúfosan megvertem (videó érkezik).
