A gyerekek a keddi napot választották halnapnak. Ekkor igyekeznek valami vízben élő élőlényt választani vacsorára. A múlt hétre Szent Jakab kagyló volt a választás, most pedig egy szép tőkehalfilé.
Bújtam a netet egy ideig, mert enni már sokat ettem, de még soha nem süröttem. Ezután el is mentem bevásárolni hozzá. Megdöbbentem, mennyire felmentek az árak a tengeri herkentyűk frontján, de még mindig olcsóbb, mint odahaza.
Összekészítettem mindent a pultra, nehogy kimaradjon valami, amit szánok az ételbe (3 felnőtt, 2 kisgyerek számára):
- 85 dkg vastag tőkehalfilé (1,25 kilót vettem, de abból elmentettem kb 40 dekát - jó lesz az valami hallevesbe vagy gyors ebédre két embernek.)
- 10 dkg olvasztott vaj
- 1 csokor petrezselyem (fodros akadt a kezembe a hűtőben)
- 3 girizd fokhagyma (itt lehet előre pucolva is venni)
- pici csokor édeskömény levél (ánizskapor)
- pici csokor kapor
- pici csokor snidling
- pici csokor majoranna (elbújt a fényképezés elől a snidling mögé)
- 1/3 pohár közönséges prézli
- 1/3 pohár Panko morzsa (ez nagyobb szemű, mint a prézli)
- 1/3 pohár parmezán ízesítésű aranyhal formájú ropogós (goldfish cracker)
- 1 bio citrom héja és leve
- só, feketebors izlés szerint
A halakat megpróbáltam betenni a kis jénaiba, de csak nem fértek el, így ami kimaradt, az ment a fagyasztóba.
A goldfish crackert egy spatula hátuljával összemorzsoltam (klopfolójuk nincs a gyerekeknek, a sodrófát meg nem találtam). A morzsaféleségeket egy keverőtálba tettem, a petrezselymet kicsire felvágtam.
Lereszeltem az egész citromhéjat, kifacsartam a levét is. Egy tálkába pakoltam a feldarabolt vajat, amit a mikróban megolvasztottam. Felvágtam a snidlinget, meg a kaporféléket is kicsire. A majoranna sem úszta meg, de annak a szárát kivettem, mert kicsit kemény volt. Végül mindezt a zöldséghalmot a morzsákra tettem a keverőtálba.
Szórtam egy kis sőt és borsot is a morzsába, majd megsóztam és borsoztam mindkét halfilét. Kikentem a tepsibe tett alufóliát egy kis vajjal, hogy ne süljön le és belefektettem a halakat.
A maradék vajhoz kevertem a citromlevet és beleöntöttem a morzsába. Kézzel összekevertem, és egy kellemes, enyhén nedves állagot kaptam. Ekkor jöttem csak rá, hogy a hal alá is lehet morzsát tenni, gyorsan felemeltem hát a szeleteket, és vékonyan megszórtam a fűszeres keverékkel a fóliát.
A halak tetejére tapasztottam a fűszeres morzsát, amikor észrevettem, hogy kimaradt a fokhagyma. Gyorsan visszakanalaztam a tepsiből a morzsát, belenyomtam 3 girizdet, és újból megkavartam. Letakartam alufoliával, és betettem a sütőbe 220C-ra. Persze elfelejtettem, hogy a sütőnek kell vagy 10 perc, míg eléri a megcélzott hőfokot, ezért csak 10 percig sült ténylegesen fólia alatt. Levettem róla a borítást, és még 15 percig sütöttem - piruljon a morzsa! Ekkor az asztalra került a tepsi. Közben a vejem feltett egy nagy adag rizst (amibe egy kevés cérnametéltet is kevert), mert azzal mindent el tud adni a gyerekeknek :). Kivettem egy adagot a gyerekeknek, hogy meghüljön.
Mindent megért a kisunoka csodálkozó arca :) Meg is ette mindet, amit elé tettek (meg még egy nagy kanálnyi plusz rizst)!
Vettem mindenkinek, de a rizst ki-ki maga tette már a tányérra. Nem is lett igazán jó tányérkép, de legalább a villaképért nem panaszkodhattok.
Vacsora után a nagyobbik unokám írt egy levelet a Mikulásnak:
Kicsit nehezen olvasható, de mit várjak egy 4 1/3 éves gyerektől?
DEAR SANTA
I WOULD LIKE
BALLET SLIPPERS
LOVE ZOË
Zseniálisan omlós lett a hal - lemezeire szétesett, de mégis szaftos maradt. A morzsa fűszerezése remekül passzolt a hal ízéhez.
Nem is beszélve arről, hogy kevesebb, mint egy óra alatt elkészült, pedig közben még el is kellett mosogatni a piszkos edényeket ...