Nagylyány családostul hazalátogatott, és az összes barátjával találkozni akart. Erre viszont csak egy délutánja volt, szerveztünk hát egy gulyáspartit nekik.
Az időjárásjelentés sok esőt igért, nem mertem a bográcsban való eláztatott gulyás főzését vállalni, ezért fazékban főztem. 26 főre 10 liter szűkösen elég és ekkora a legnagyobb fazekam, amit használni szoktam.
Osztottam, szoroztam meg feltérképeztem a csodahüttőmet, hogy mit tudok beletenni.
- 2 kg marhalábszár
- 2 kg Angus marhanyak
- 30 dkg füstölt szalonna
- 1,5 kg sárgarépa
- 1,5 kg vereshagyma
- 1 kg fehérgyökér
- 1 nagy zellergumó negyede
- nagy csokor petrezselyem és zellerlevél
- 2 fej fokhagyma (kicsi)
- 1 zöldpaprika + 1 csuma (az mindenbe kell mifelénk)
- 1 paradicsom
- 4 csilipaprika
- 1 ek őrölt kömény
- 2 ek köménymag
- 2 ek feketebors
- 2 ek pirospaprika (Farkas András féle)
Ez igencsak sok, leve tán már nem is lesz, de majd megoldjuk.
A fokhagymákat tessék-lássék megpucoltam, megzúztam, és egy monstre teatojásba tettem (ami valójában egy ázsiai rizsfőző edény). Egy pár szelet húsos szalonnát, meg a füstölt szalonnát felaprítottam, és a fazékba tettem melegedni 2 ek kacsazsírral. A paprikacsumákat (négyet találtam) szintén a tojásba tettem.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A húsokat felvágtam, a nagyobb mócsingoktól letisztítottam (merthogy van aki nem szereti), és a mócsingot/inakat beledobáltam a szalonna mellé pirulni a szalonnabőrkével együtt. Amikor már szépen megpirultak, akkor mindezeket beleszedtem csipesszel a nagy teatojásba, mert én azt biz belefőzöm, kell az íze! A szalonnazsírra ráaprítottam a közepes kockákra vagdosott hagymát.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mikor a hagyma már üvegesre dinsztelődött, beleborítottam a kockákra vágott húsokat, és pirítottam, míg kifehéredtek és levet eresztettek. Közben odakészítettem a nagy teatojást, meg a leveles zöldeket, paprikákat és a paradicsomot is. Lesütöttem majdnem teljesen a húst. Ekkor beletettem a paprikákat és megszórtam őrölt köménnyel meg pirospaprikával.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mint látható, igencsak elfogyott a leve eddigre. Jól belekevertem a fűszereket, majd beleillesztettem a teatojást. Felöntöttem vízzel, és belereszeltem egy negyed zellergumót (mire a tányérba kerül, már elveszti közpénz zeller jellegét). Mivel láthatóan nem volt hely a zöldségnek, ezért átköltöztettem az egészet a 15 literes lekvárfőző lábasomba. Ezzel együtt be is kellett vinnem a lakásba, mert az nem működik az indukcióson. Végül beletettem az összekötözött (általunk csak hínárnak nevezett) leveles zöldet.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Valahogy nem volt bizodalmam az őrölt köményben, ezért két evőkanálnyi köménymagot gézbe csomagoltam. Így senki sem jajgathat, hogy nem szereti, mégis belefő az íze.
![]() |
![]() |
![]() |
Én szeretem csípősen, de a csípést kivenni nem lehet a léből, ezért szedtem 4 csilipaprikát (2 Spicy Fiesta, 1 Aji Crystal és 1 KungPao), felaprítottam és zsíros gulyáslével felfőztem egy pici lábasban. Így ki-ki szedhet belőle magának, ha kér (igencsak erős lett az a kislábas).
![]() |
![]() |
![]() |
Leve nem nagyon lett, miután belekerültek a zöldségek és a krumpli, de szerencsére a nagyobb lábasban ezen tudtam segíteni.
Amikor megfőtt, a teatojásból egy tálba raktam a mócsingokat egy kis levessel, hátha kér valaki. Sajnos ezek után képek nem készültek, viszont összesen 2 liternyi maradt az egészből, a mócsing pedig szőrén-szálán eltűnt!
Majdnem olyan jó volt, mint egy bográcsgulyás ...