Nagylyány családostul hazalátogatott, és az összes barátjával találkozni akart. Erre viszont csak egy délutánja volt, szerveztünk hát egy gulyáspartit nekik.
Az időjárásjelentés sok esőt igért, nem mertem a bográcsban való eláztatott gulyás főzését vállalni, ezért fazékban főztem. 26 főre 10 liter szűkösen elég és ekkora a legnagyobb fazekam, amit használni szoktam.
Osztottam, szoroztam meg feltérképeztem a csodahüttőmet, hogy mit tudok beletenni.
- 2 kg marhalábszár
- 2 kg Angus marhanyak
- 30 dkg füstölt szalonna
- 1,5 kg sárgarépa
- 1,5 kg vereshagyma
- 1 kg fehérgyökér
- 1 nagy zellergumó negyede
- nagy csokor petrezselyem és zellerlevél
- 2 fej fokhagyma (kicsi)
- 1 zöldpaprika + 1 csuma (az mindenbe kell mifelénk)
- 1 paradicsom
- 4 csilipaprika
- 1 ek őrölt kömény
- 2 ek köménymag
- 2 ek feketebors
- 2 ek pirospaprika (Farkas András féle)
Ez igencsak sok, leve tán már nem is lesz, de majd megoldjuk.
A fokhagymákat tessék-lássék megpucoltam, megzúztam, és egy monstre teatojásba tettem (ami valójában egy ázsiai rizsfőző edény). Egy pár szelet húsos szalonnát, meg a füstölt szalonnát felaprítottam, és a fazékba tettem melegedni 2 ek kacsazsírral. A paprikacsumákat (négyet találtam) szintén a tojásba tettem.
A húsokat felvágtam, a nagyobb mócsingoktól letisztítottam (merthogy van aki nem szereti), és a mócsingot/inakat beledobáltam a szalonna mellé pirulni a szalonnabőrkével együtt. Amikor már szépen megpirultak, akkor mindezeket beleszedtem csipesszel a nagy teatojásba, mert én azt biz belefőzöm, kell az íze! A szalonnazsírra ráaprítottam a közepes kockákra vagdosott hagymát.
Mikor a hagyma már üvegesre dinsztelődött, beleborítottam a kockákra vágott húsokat, és pirítottam, míg kifehéredtek és levet eresztettek. Közben odakészítettem a nagy teatojást, meg a leveles zöldeket, paprikákat és a paradicsomot is. Lesütöttem majdnem teljesen a húst. Ekkor beletettem a paprikákat és megszórtam őrölt köménnyel meg pirospaprikával.
Mint látható, igencsak elfogyott a leve eddigre. Jól belekevertem a fűszereket, majd beleillesztettem a teatojást. Felöntöttem vízzel, és belereszeltem egy negyed zellergumót (mire a tányérba kerül, már elveszti közpénz zeller jellegét). Mivel láthatóan nem volt hely a zöldségnek, ezért átköltöztettem az egészet a 15 literes lekvárfőző lábasomba. Ezzel együtt be is kellett vinnem a lakásba, mert az nem működik az indukcióson. Végül beletettem az összekötözött (általunk csak hínárnak nevezett) leveles zöldet.
Valahogy nem volt bizodalmam az őrölt köményben, ezért két evőkanálnyi köménymagot gézbe csomagoltam. Így senki sem jajgathat, hogy nem szereti, mégis belefő az íze.
Én szeretem csípősen, de a csípést kivenni nem lehet a léből, ezért szedtem 4 csilipaprikát (2 Spicy Fiesta, 1 Aji Crystal és 1 KungPao), felaprítottam és zsíros gulyáslével felfőztem egy pici lábasban. Így ki-ki szedhet belőle magának, ha kér (igencsak erős lett az a kislábas).
Leve nem nagyon lett, miután belekerültek a zöldségek és a krumpli, de szerencsére a nagyobb lábasban ezen tudtam segíteni.
Amikor megfőtt, a teatojásból egy tálba raktam a mócsingokat egy kis levessel, hátha kér valaki. Sajnos ezek után képek nem készültek, viszont összesen 2 liternyi maradt az egészből, a mócsing pedig szőrén-szálán eltűnt!
Majdnem olyan jó volt, mint egy bográcsgulyás ...