Feleségem bevásárolni volt, és hozott igazi TV paprikát (hamár éppen szezonja van). Szép megtermett darabok voltak!
Gondolom nyers fogyasztásra szánta, de nem tudtam megállni, hogy ne töltsem meg. Különben is hozott friss paradicsomot is ...
A hozzávalók (7 óriási paprikához):
- 7 db nagy TV paprika
- 85 dkg darált sertés (30%-os zsírtartalommal)
- 1 liter darabos paradicsomszósz a kamrából
- 1,2 liter marha alaplé
- 20 dkg főtt rizs
- 1/2 zellergumó
- 2 fej vereshagyma
- 1 tojás
- 3 pici fej fokhagyma
- kis csokor petrezselyem
- 2 ek kacsazsír
- 1 tk pirospaprika
- 1 tk majoranna
- egy csepp csilipaszta
- 2 ek só
A bolti paradicsomot olyan savanyúnak itéltem, hogy inkább kitettem az ablakba megérni. A rizs tegnapról maradt. Az alaplé szokás szerint a csodahüttőből került.
Először is nekifogtam a paprikák kicsumázásának. Körbevágtam a csumát, belenyomtam a paprikába, majd kihúztam. Ezeket a csumákat egy fazékba tettem. Hozzáadtam még az alaplétortácskákat, és feltöltöttem vízzel. Szerintem a csumákban van a legjobb paprikaíz, kifőzöm hát az alaplében. (Különösen, hogy ezeknek az óriáspaprikáknak nem volt olyan intenzív paprikaízük, mint egy szentesinek.)
A nagyfazékban felforrósítottam a kacsazsír felét, amibe az egyik felaprított hagymát tettem párolni. Amíg a feleségem nem nézett oda, gyorsan hozzáadtam a kis kockákra vágott zellergumót is ("ne csináld zelleresre!!" - kiabált a háttérből). Amikor megpuhult (meg egy-két hagymadarabka megbarnult), beleöntöttem a házi passzírozott paradicsomot, meg a darabos paradicsomszószt is, amit szósznak tettem el tavaly. Még a petrezselymet is hozzáadtam.
A kacsazsír másik felét serpenyőben forrósítottam. Megaprítottam másik hagymát, meg a fokhagymákat is, és a zsírban megdinszteltem. A darált húsra rászórtam a fűszereket, hogy majd a kihült hagymával összekeverem.
A csumás alaplevet beleszűrtem a paradicsomba, a csumákból kinyomkodtam a levet kanállal. Még mielőtt lebuktam volna, botmixerrel simára pépesítettem a szószt. A hagyma is meghült közben, a zsírral együtt a töltelékhez öntöttem.
Mivel a hagyma már nem forró, mehetett bele a tojás is. A keverés közben éreztem úgy, hogy ez a töltelék túl száraz, adtam hozzá hát egy szűk decinyi vizet is (ezt a trükköt a paradicsomos húsgombóc készítésekor tanultam meg). Jól kikevertem, de nem tartottam elég sósnak, kapott még egy teáskanálnyit.
Kész a töltelék, forr a szósz, jöhet a töltögetés. Először egy evőkanállal kezdtem, de a massza csak nem akart a paprika csúcsába lemenni, így egy hosszúnyelű kiskanálra váltottam. Minden üreget ki akarok tölteni a paprikában! Tán pizzaszeletvágó ötletelt, hogy egy szelet krumplival zárja le a paprikát, de mivel elég sűrű volt a szósz, nem kellett krumpli bele. Ahogy elkészült, úgy ment is a lassan fortyogó paradicsomszószba mindegyik paprika. Annyi töltelék maradt, amiből két kis gombócot tudtam formálni.
Mivel én viszont főtt krumplival eszem a töltött paprikát, készítettem hát köményes krumplit.
Főtt a krumpli, rotyogott a paprika. Meózási célból félbevágtam egy paprikát, és egy kis szósszal megkóstoltam. Tökéletes, lezártam hát a gázt alatta.
Jött a feleségem is enni, de az ő tányérját nem fotóztam, mert abban nem volt krumpli :) Álljon hát itt az én tányérom - ez is mutatja, mekkorák lettek ezek a paprikák.
Én villával szétnyomom a krumplit a szószban. Az első falat meglepetés volt, mert a töltelék kicsit keményebb annál, ahogy én szeretem. Pedig csak EGY tojás ment a kilónyi masszába!
Azért másnap is ezt ebédeltem a teraszon ...
Panaszra nincs okom, megettük három nap alatt (ketten vagyunk), és a hetediket lefagyasztottam a kicsilyánynak.
Kell ennyi zeller a szószba!!!