Idén piszokul beütött a mangold. Kistesó nagy kedvence, az ő unszolására két sort vetettem. Áprilisban ugyan nem volt sok eső, de a kút szerencsére púpig volt, így tudtam öntözni nyakló nélkül. Alaptrágyának 7 dkg/m2 NPK műtrágyát juttattam ki vetés előtt, kelés után ezt fejeltem meg kéthetente Volldünger Linz 14-7-21 tápoldattal. Ha már terem, kezdeni is kell vele valamit. Spenót-szerű készült belőle párszor, de valami másra vágytam. Először egy tésztában gondolkodtam, kifőtt széles metélt összeforgatva a felcsíkozott levelekkel, fűszerekkel, esetleg valami kis füstölttel, tejföllel meglocsolva, sajttal bőven megszórva, sütőben megpirítva. Igen ám, de mi lesz a sok szép színes, roppanós levélnyéllel? Maradt hát a leves, amolyan Fradi-módra.

Hozzávalók:
- 1 kg mangold
- 10 dkg kolozsvári szalonna
- 10 dkg füstölt sonka
- 2 fej vöröshagyma
- 6-8 gerezd fokhagyma
- 1 l húslé
- 330 g tejföl
- liszt
- só
- csípős paprika

A levelekről levágtam a szárat és többször váltott vízben megmostam. Aztán még párszor, végül folyóvíz alatt is néhányszor. A fene sem gondolná, mennyi föld, homok, maszat, moszat, bogár, csiga, béka, dementor tud megbújni a levelek között. A szárakkal egyszerűbb dolgom volt, folyóvíz alatt százlábúval (gyökérkefe gyk.) megsikáltam.

A szárakat 0,5-1 cm-es darabokra vágtam, a levelekről leszedtem a vastagabb ereket és felcsíkoztam.

A szalonnát és a sonkát megpirítottam, majd hozzáadtam a felkarikázott hagymát és megdinszteltem.

Beletettem a mangoldszárat és a fokhagymát, sóztam és fedő alatt párolni kezdtem.

Mikor elfőtte a levét felöntöttem 0,5 l húslével és a múltkori kacsából eltett jus-vel. Ment még bele kevés víz és némi csípős paprika.

Ahogy kezdett puhulni, kikevertem a tejfölt a liszttel és pár kanál vízzel és behabartam a levest. Igazából nem tudtam, hogy a levelek mennyi idő alatt főnek meg és attól tartottam, hogyha a habarás előtt teszem az ételbe, péppé fő, mire a levest kiforralom.

Végül beletettem a felcsíkozott leveleket, utánasóztam még bőkezűen és öt perc alatt készre főztem.

Kicsit érdekes állagú, de igen finom leves lett.

Valljuk be, a mangoldnak olyan sok íze nincs, ami van, sem túl finom. Nyakló nélkül kell belehányni a sót és a fűszert, öntözni zamatos levekkel, füstölt hússal felütni, tejfellel selymesíteni, hogy ehető ételt kapjunk. Ennyi erővel békasóból is főzhettem volna, azt kapálni sem kell, igaz, nem is terem nálam a kertben. Meg árt a fogaknak. Persze a mangold azért egészséges, csupa rost, vitamin és ásványi anyag, megéri azt a kis plusz hozzávalót.