Mondhatnám, úgy is, hogy úrias nyugdíjasleves, de az nem lenne igaz: ilyen levest teljes munkaidőben dolgozó korrumpálódó NER vállalkozó se eszik gyakran!

Kedves barátunknak két kakasa volt az ólban, oszt azok úgy viselkedtek, mintha dudások lennének, márpedig két dudás még ebben a csárdában sem fér meg békésen ...

Így azután kés alá kerültek (pedig figyelmeztette őket a gazdi).

Mennyire jó barát: vonatra ült és elhozta a gyengébbik megtisztított és feldarabolt kakaskát (vajh mekkora lehetett az erősebbik? :). Én már csak azt vártam, hogy mikor jön haza a feleségem: apróléklevessel fogom várni, mert ezt még az USA-ban sem eszik! Be is futott, de egy bableves beelőzött - viszont másnap újra elutazott, így hát lett is lehetőségem megfőzni neki.

A madarat részenként lefagyasztottam vákumzacskókba, mert elég nagy madár - azt négyen se esszük meg egy étkezésre. Az aprólék is oly gazdag volt (több, mint egy kilónyi), hogy megfelezve fagyasztottam le. Mindenből jutott mindkét zacskóba (még a fejét, taraját is megfeleztem :).

Ma reggel azután kivettem egy zacskónyi aprólékot, amit hideg vízben kiolvasztottam és hozzágyűjtöttem a zöldségeket:

• 62 dkg kakasaprólék (hát, far, nyak, láb, fej, taréj, here, zuza, szív, máj, szárny)
• 2 sárgarépa
• 1 petrezselyemgyökér
• 1/8 zellergumó
• 1/2 karalábé
• 1 zellerszár
• 1 kisebb vereshagyma
• 1 pici fej fokhagyma
• 4 szem szegfübors
• két körömnyi szerecsendióvirág
• 2 szem kardamom
• 1 mokkáskanál feketebors
• 1/2 mokkáskanál tárkony
• 1 pirinyó csilipaprika csuma
• 15 dkg csigatészta

Ebből csak jó leves lehet, hisz mindene benne van a kakaskának (na jó, a melle, combja majd egy másik ételbe megy - ötlet? valaki?).

A fűszereket teatojásba tettem - könnyebben megtalálom a végén. A fehér zöldségeket feldaraboltam és a fazék aljára tettem a teatojással. Szépen rárétegeztem a kakasalkatrészeket, a végére maradt a kifelejtett zellerszár.

Felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje. A sárgarépát felkarikáztam és kevés hideg vízben félretettem. A csigatészta kifőzésénél egy leveskockát használtam, mert sajnáltam volna a levesbe belefőzni - hátha megforr a leves (persze... -2C van a kamrában ...). A felforrt levest pedig elkezdtem lehabozni a vadonatúj habozókanalammal. Működik!

Ekkor már felönthettem teljesen, kézben tudom tartani az eseményeket. A húsleveskockás víz is felforrt, beleborítotam hát a csigatésztát. Meg is főtt tíz perc alatt. Sóhiányomat csökkentendő a főzőlevet megiszogattam, mialatt a leves főtt. Ilyenkor télen szívesen iszom petrezselymes tyúkhúsleves kockából készült forró folyadékot - akár meg is kövezhettek érte (de a mókusok elé nem vethettek!).

Három óra csendes főzéssel a kakas is megpuhult. Még hozzáadtam a sárgarépát is, de az tizenöt perc alatt elkészül benne.

Egy tányérnyit kivettem magamnak, mert türelmetlen vagyok és megettem reggelire. Csak sózni felejtettem el a levest, de az szerencsére pótolható.

Különösen, ha az ember ilyen szép diófára néz ki a nappaliból.

A kakasleves pedig nagyon jó, de ezt már többször is megénekeltük. Viszont nekem nem kellett küzdeni, mint Wakának  :)