Kicsit hosszú a cím, ámde egyszerű az étel. Már tegnap elővettem a mélyhűtőből fél kiló pecsenye kacsamájat (a google szerint így kell írni, bár én inkább egybe írnám), hogy ma abból lesz az ebéd.

Feleségem jelentkezett, hogy rántott, baconbe tekert vagy mustáros legyen. Na jó, gugli a barátom. Érdekes módon a mustárosra egyetlen receptet találtam több forrásból. Hogy ki az eredeti, nem tudom. Én végül a Nosalty-t használtam. És, hamár ebédet főzök, lehetne-e egy kis zöldborsó vagy brokkoli levest? Nos, az utóbbit id. Bush-ra való tekintettel elvetettem (semmi másban nem értettem vele egyet, de a brokkolit egyformán nem esszük :). Zöldborsó meg mindig van a mélyhűtőben!

Mondtam, hogy a májhoz valami krumplit, mire: "sima hajában főttet petrezselyemmel" a válasz. OK ...

Menetrend szerint minden alkatrész megy a pultra:

• 50 dkg pecsenye kacsamáj
• 2 sonkahagyma
• 3 ek kacsazsír
• 1 ek mustár
• 1 ek liszt (BL112 volt itthon)
• sok tekerés feketebors
• 2 ek majoranna

Borsóleves:

• 20 dkg mirelit zöldborsó
• 2 sárgarépa
• 1 fehérgyökér
• 1 zellerszár
• 1 ek vaj
• kis csokor petrezslyem

A krumpli köret:

• 8 szem Cherie (kifli) krumpli
• 1 ek só
• nagyobb csokor petrezselyem

Előszöris a levest készítem el, mert kell a hely a deszkán. Sárgarépát, gyöketer meghámozom, felkarikázom. A gyökér vastagabb részét ilyen polipszerűre formázom, mert úgy jól kiadja az ízét, én meg megehetem egyben :) A zellerszárat négybe vágtam (utólagos vélemény szerint negyede is elég lett volna a levesbe). Egy kanál vaj ment a kis tottyosba: az pont akkora, amennyi levest szeretünk enni ketten. A forró vajra egy nagy csipetnyi cukrot tettem (nem kéne, a sárgarépa ilyenkor már elég édes!), valamint egy nagy csipet sót. Ebbe szórtam a karikázott zöldséget, és pirítottam vagy 10 percet. Ezután ment bele a többi zöldség is, valamint a zöldborsó.

Pár percig még pirítottam, bár a borsóból elég sok nedvesség jött ki, így inkább párolásnak kéne neveznem. Másfél liter vízzel felöntöttem, és lefedve hagytam kicsit főni.

Feltettem egy lábasban a krumplit is főni hajában egy kanál sóval. A májat papírtörölközőn leszárítottam (a levét és némi ereket a macska felfalta). A sonkahagymát hosszában felszeltem (nem tudom miért így kell, de ezt írta a recept). A tegnapelőtti kacsacomb zsírjából 3 kanálnyit tettem egy 26cm-es serpenyőbe, amibe a hagymát is eligazítottam. Letakartam fedővel, hadd párolódjon. Ezalatt a májat megborsoztam és megliszteztem az egyik oldalán.

Ekkor jutott eszembe, hogy a mustár elmaradt, ezért a másik oldalon megkentem mustárral is a lisztezés előtt. A hagymaágyra fektettem a májakat a mustáros oldalával lefelé. Éppen kitöltötte a serpenyőt. Fedelét rátéve kb 10 percet sütöttem közepes lángon.

Ekkor persze a majoranna is az eszembe jutott, gyorsan meg is szórtam hát, majd megforgattam a májat a serpenyőben. Már a zsírjára sült, ezért adtam pici vizet hozzá, és sütöttem még 4 percig, majd levettem a tűzről, mert a krumpli még sehol.

Mivel a kiflikrumpli eléggé kicsi, ezért 35 perc alatt meg is főtt. Már csak le kellett hámozni, meg felaprítani hozzá a petrezselymet.

Amivel a felvagdosott krumplit lerétegeztem egy jénaiban. Én majd megvajazom a magamét ...

Gyors terítés, és már ehetünk is. A leves is kapott egy adag petrezselymet, mert az jó. Szerencsére volt még szélesre sikerült cérnametéltem is, mert csipetkét már nem készítettem (a szárítottnak meg túl sok idő kell a megfővéshez).

Kiszedtem magamnak krumplit, meg májat is. Az előbbit vajjal tupíroztam, míg feleségem a májról kanalazta le a kacsazsírt hozzá (és még ő kérte, hogy semmi zsírt ne tegyek a krumplira :).

Belaktunk alaposan. A levesben a zellerszár csak nekem okozott gondot (pedig zellerevő vagyok), de legközelebb kevesebbel főzöm. A máj puha volt, nem volt rásült kérge sem, hála a hagymaágynak. Ettünk hozzá jalapeno savanyút is.

Jó étel ez a mustáros máj: nagyon könnyűvé tette a szaftját a mustár, remek lekvár jelleget öltött a sonkahagyma, szóval érdekes ízzel gazdagította a palettánkat.