Ezt az almás változatot jó pár éve ettem először. Egy volt osztálytársam hozta egy súlyos hétvégi buliba, tucatnyi konfitált hízott kacsamáj társaságában. A máj persze mélyebb nyomot hagyott, de a káposzta is nagyon ízlett. Párszor már elkészítettem azóta, a mostani apropóját az adta, hogy disznóvágásnál segédkeztem és kaptam egy szép adag kóstolót. Márpedig mi illenék jobban a disznótoroshoz, mint a párolt káposzta sós vízben főtt burgonyával? Tudom, kenyér és mustár.
Hozzávalók:
- bő 1 kg vörös káposzta
- 30-40 dkg alma
- 0,5-1 dl almaecet
- 1-2 evőkanál sertészsír
- 1-2 evőkanál kristálycukor
- 1 nagy fej vöröshagyma
- frissen őrölt köménymag
- só
Elsőnek a káposztát gyalultam le, majd bőven megsóztam.
Ezt követte az alma. Néhany Kis Fleini almát választottam (idén aztán tényleg nem nőtt nagyra), párat a senki földjén termettből, meg kettőt a Mórahalomról kapott Idaredből. Meghámoztam, a V-Gyulával julienne-re szeltem őket.
A káposzta levét alaposan kifacsartam.
A zsírt felhevítettem és karamellizáltam benne a cukrot. A képen nem látszik nagyon barnának, de ennél a stációnál nemigen van idő fotózni, mert ha nem igyekszik az ember, könnyen megég az étel. A zsírt is azért választottam, mert kicsit jobban bírja a hevítést, mint az olaj, márpedig a cukor olvadási hőmérséklete igen közel van ahhoz, ahol az olaj elkezd égni.
Hozzáadtam az apróra vágott vöröshagymát és kissé megpirítottam. Beletettem a kifacsart káposztát, köménnyel fűszereztem, beleöntöttem 0,5 dl ecetet. (Ez utóbbi lépésről valahogy nem készült fotó.)
Fedő alatt addig pároltam, míg el nem főtte a levét. Ekkor hozzáadtam az almát és alaposan összekevertem.
Végül roppanós puhára pároltam az egészet. Közben kóstoltam, némi ecettel még hangoltam rajta.
Az almadarabok teljesen megfőttek, nem maradt felismerhető darab benne. Közben a disznótoros megsült, a krumpli megfőtt, szedtem magamnak egy adagot és jól beebédeltem.
