Ejtsd: nyudi ...
Az olaszok népszerű megoldása a tészta nélküli spenótos-rikottás gombócra. Mifelénk is van hasonló, csak mi túrógombócnak hívjuk :)
Mivel még mindig spenótot főzök spenóttal, kerestem valami érdekesebb megoldást a következő adaghoz. Minden esetre a kispiacon vettem egy adag friss ordát, mert az nagyon finom a spenóttal keverve. Erre bizonyíték a sikeres spenótos-ordás ravioli is.
A weben keresve bukkantam a gnudira. A szó azt jelenti, hogy pucér/meztelen, és a rikottás-spenótos gombócot hívják így (főleg Firenzében). Egy életem, egy halálom: ezt megfőzöm, bár a feleségem nem ragaszkodik nagyon a túrós gombóchoz. Spenót van még bőven hozzá a kertben, és az elkészítéséhez egy nagyszerű ötletet is eltanultam, amit most továbbadok nektek is.
Jöjjenek a hozzávalók:
- 40 dkg spenót (lehet mirelit is, de abból csak 25 dkg-t használj)
- 25 dkg rikotta (jobb helyeken orda néven kapható)
- 2 tojás sárgája
- 1 kis fej vereshagyma
- 1 girizd fokhagyma
- 5 dkg parmezán jellegű sajt (ez most Káptalantótiból egy kétéves keménysajt)
- 2 ek liszt a masszába
- 2-3 ek liszt vagy gríz a gömbölygetéshez
- 2 ek olivaolaj (lehet vaj is)
- 2-3 dkg vaj
- 1 csokor oregano
- 1 tk só, frissen őrölt feketebors és szerecsendió
Az oreganot a nagy bokor ihlette a kertből, amikor leszedtem a spenótot. Mosás után felaprítottam, meg a fokhagymát is felszeleteltem. Az apróra vágott hagymát 2 ek olivaolajban megpároltam.
 |
 |
 |
 |
Amig a hagyma párolódott, lereszeltem a sajtból egy nagyobb darabot. Az oreganot, és a tovább aprított fokhagymát is a párolódó hagymához adtam, és lepirítottam zsírjára.
 |
 |
 |
 |
Az alaposan leöblített (elég sok földet szórt rá az eső legutóbb), és lecsepegtetett spenótot laskára vágtam, majd rátettem a lepirult hagymás keverékre. Épp belefért a lábasba, de ha kidagad, az se gond, mert egy perc alatt összeesik a felére. Időnként megforgatva a saját levében megfő az egész (tán 3-4 perc kell neki), és a leve is nagyjából elpárolog.
 |
 |
 |
 |
A tojás sárgáját az ordával és a fűszerekkel elkevertem a robotgépben. Hozzáadtam a lereszelt sajtot is.
 |
 |
 |
 |
A megpárolt spenótot késsel még apróbbra vagdostam, hogy az esetleges szármaradványokat is eldolgozzam. Belekevertem a rikottába, majd a végén még 2 ek lisztet is hozzáadtam, hogy segítsen a tojásnak összetartani a gombócot.
 |
 |
 |
 |
És akkor jöhet a technológiai trükk: hogyan tudunk egyenletesen gömbölyű gombóckákat készíteni ebből a masszából?
Végy egy öblös borospoharat (lehetőleg vörösborost, annak felfelé szűkül a szája). Tégy bele 2-3 ek grízt vagy lisztet. Pottyants egy kanálnyit a masszából a közepére. Ezután körkörös mozdulattal mozgasd a poharat, mintha a kóstoláskor be akarnád a pohár falát a borral alaposan borítani, amitől jobban érzed az illatát. Annál persze vigorózusabban, hogy a formátlan anyag elkezdjen keringeni a pohárban. 5-10 másodperc alatt kigömbölyödik a gombóc. A gríz nehézkesebb, mert az is kóvályog a pohárban, ezért én azonnal áttértem a lisztre, ami szépen tömörödik a pohár alján, és a pohár szélére se fog felragadni a gombóc. Az utolsó két képet úgy lőttem, hogy közben balkézzel mozgattam a poharat - elkapva a folyamatot is.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A lisztes pohárból egyszerűen ki lehet gurítani a gombócot, a liszt megáll a pohár alján. Egy grízzel borított, és egy lisztes gombócot 6 perc alatt átfőztem, és megkóstoltam. Ekkor döntöttem a lisztburkolat mellett - az valahogy nekem jobban izlett.
 |
 |
 |
Annyira belejöttem a gömbölyítésbe, hogy egy újabb képsor is készült róla.
 |
 |
 |
Ezután kb 12 gombóconként kifőztem az összeset. Egy-egy kör kb 7 perc, mert nem elég megvárni, míg feljön a víz szinére, át is kell forrósodnia. A gombócokat kicsi vajra szedtem ki, majd reszeltem rájuk egy kis sajtot azon melegiben.
Gyorsan tálaltam is magamnak belőle néhányat:
Jól látható, hogy ezek a gombócok azért nem teljesen pucérak! Van egy vékony lisztréteg a külsején, ami nem mosódik le a főzéskor sem. Ez a grízes változaton sokkal erőteljesebben érezhető.
Frissen az igazi, de felmelegítve is tetszett. Remek, omlós az állaga, a kevéske tojás sárgája és a reszelt sajt (nomeg a belecsempészett kis liszt) tartja egyben. Az ízében pedig a spenót (ami nagyon szereti a borsot és a fokhagymát) kokettál az orda ízével. Megértem a Firenzeieket, hogy szeretik!
Csak arra nem találtam választ, hogy ez most egy köret (és milyen főételhez), vagy egy köret nélküli főétel?
