- Pistike, mi készül a kacsából?
- Töpörtyű.
- És még mi készül a kacsából?
- Töpörtyű.
- Pistike, szoktál aludni?
- Szoktam.
- Mi van a fejecskéd alatt?
- Párna.
- Mi van a párnában?
- Toll.
- Na látod. Akkor mi készül még a kacsából?
- Töpörtyű.
A nyájas olvasóközönség nyilván most egy emberként hördül fel. Miféle barbár lehet, aki kívül roppanós, belül rózsaszín kacsamell, szuvidált kacsacomb, ne adj Isten, kispárna helyett pörköltet készít a kacsából?
Hát én.
Pénteken az ábécébe vitt az utam. Nem akartam ugyan húsneműt venni, de azért elnéztem a hentes felé. Pecsenyekacsa aprólékkal, ezer valamennyi helyett 699-ért. Hát annyiért simán kell. Kértem egyet, bő 2,4 kg. Otthon a fagyasztóba került, aztán most hétvégén megfőztem. Mikor baromfiból főzök pörköltet, szeretem, ha a madár összes ehető porcikája benne fő az ételben, a sok bőrös-csontos rész adja a gazdag ízt az ételnek.

Hozzávalók:
- 1 pecsenyekacsa (2+ kg)
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 20 dkg lecsó vagy 2 zöldpaprika + 2 paradicsom
- házi édes- és csípős paprikakrém
- 2-3 gerezd fokhagyma
- pirospaprika
- fekete bors
- majoránna
- só
- 2 dl száraz vörösbor

Kezdésként másfél óra ment el az életemből, hogy kicsipegessem a kacsából a tokokat. Olyan hónaljkutyája volt, mint Madonnának, a bikinivonala miatt meg még egy közepesen igénytelen szabad strandról is elkergették volna a madarat.

Szétszedtem a kacsát, a zsírosabb részekről a bőrrel együtt levágtam a hájat.

Kevés vizet alálöttyintve kisütöttem a hájat. Lett vagy két deci zsír, és egy szerény adag töpörtyű, ami három szelet kenyérrel éppen elég volt reggelire.

Két kanál kacsazsíron megpirítottam a hagymát.

A hagymára tettem a húst és kis lángon kicsit megpirítottam azt is.

A lángról lehúzva meghintettem pirospaprikával és összeforgattam.

Rögvest ez után beleöntöttem a bort és összekevertem, nehogy megégjen a paprika. Hozzáadtam a lecsót.

Visszatettem a tűzre, fűszereztem és felöntöttem egy kevés vízzel.

Kis lángon rotyogtatva puhára főztem. A kész pörköltről készült összes kép borzalmasan sikerült, talán ez lett a legjobb:

Kevés teljes kiőrlésű liszttel kevert nokedlit főztem hozzá. Erőt vettem magamon, és elővettem az édesanyámtól örökölt békebeli szaggatót, amivel méretes galuskát lehet készíteni. Leheletnyi pirospaprikával megfejelt, fokhagymás-tejfölös uborkasalátával tálaltam.

Zamatos, ragadós, igen jó pörkölt lett. A hús szaftos, omlós volt, még a melle is. Akár való pörköltnek a kacsa, akár nem, nekem nagyon ízlett, és máskor is el fogom készíteni.