Minden karácsonyra sütöttem hízott libamájat anyámnak. Anyám elment, a szokás megmaradt. Most a gyerekeim kapják meg a nagyját.

Már megint elbuktam! A madarasban vásároltam, ahol eléggé baráti áron adtak 60 dkg körüli kacsamájat, beraktam hát egyet a kocsiba.

Zsír is kell hozzá, de a kacsaháj nem volt vonzó, viszon találtam bõrös libahájat. Lesz belõle tepertõ is!

Elõször a libahájjal harcoltam. Szép volt, de volt benne tok meg pihe, amit bizony ki kellett varázsolni. Bevetettem az összes eszközömet a sikerért. Végül felkockáztam olyan kétcentis darabokra (már megint elfelejtettem Babette tanácsát, hogy NAGY darabokra vágjam!!), és kevés vízzel feltettem egy jénaiban. Nincs itthon az indukciós rezsóm, így a konyhában kellett készíteni ...

Jöhet a máj és a hozzávalók:

• 60 dkg kacsamáj
• 1 ek fehérbors
• 1 kk szegfüszeg
• 1 tk só
• 1 liter tej, ami ellepi

Ez a tejben áztatás számomra misztérium: a máj gyakorlatilag tiszta zsír. Hova tudna bediffundálni a tej - és micélból? Kioldani sem tud semmit, ezek a májak már teljesen le vannak tiszítva, vér sincs bennük. Sebaj - reménykedtem, hogy a tejzsír bevisz egy kis fûszeraromát a májba :)

A borsot és a szegfüszeget mozsárban többé-kevésbé megtörtem. A májat minden oldalán bedörzsöltem a fûszerrel, majd megsóztam. A baromfimáj nem keményedik meg a sózástól!

Végül nyakonöntöttem a tejjel, és egy doboz só segítségéval a tej alá nyomtam az úszni készülõ májat.

A libazsírt két óra múltán leszûrtem. A tepertõ részét egy kilónyi libaszárnytõ társaságában az öntöttvas lábasomba szórtam, amibõl majd lesz konfitált libaszárnytõ. A tiszta libazsírt felforrósítottam, a kacsamájat kiemeltem a tejbõl, és a forró zsírba sûlyesztettem.

A felesleges zsírt átkanalaztam a libaszárnytõre, viszont egy merõkanálnyi fûszeres tejet a kacsamáj alá öntöttem. Így a zsír nem lesz melegebb, mint 100C, amíg a tej el nem párolog. Ez nagyjából fél óra múlva be is következett - a kacsamáj megsült(fõtt).

Kiraktam az áztató jénaiba (a tejet leszûrve megkapta a kutya) és még két kicsibe. Nyakonöntöttem a leszûrt libazsírral, és mentek a spájzablakba lehülni.

Hajnalban meóztam:

Pont, mint máskor. Tán lehet érezni egy pici szegfüszeg illatot rajta, de nagyon keresni kell.

Jövõre továbbra sem szórakozom fûszerezéssel és áztatással ...