Minden évben elkésem a lencsefõzelékkel - nem is gazdagodtam meg! Idén viszont egyedül vagyok, idõm, mint a pelyva, hát fõzõcskézem. El is készült még este hétre a fõzelék. Persze posztolni már nem volt erõm, hogy releváns is legyek vele...

A kendvenc szomszédaim átjöttek éjfélre koccintani, így lehetõség adódott kipróbálni a babonát: ettünk egy-egy tányérkával a legszebb ázsiai étkészletbõl (Wakának biztos ismerõs lesz :) Az eredményről majd jövőre beszámolok!

Bár azt mondják, nem kell a lencsét áztatni, én azért beáztattam 3 órára, mielõtt belefogtam:

• 50 dkg lencse (szárazon a gyengébbek kedvéért)
• 1 vereshagyma
• 4 dkg húsos szalonna
• 1 dkg füstölt szõzpecsenye (kicsit kiverte már a só)
• 1/2 citrom héja és leve
• 1 ek mustár
• 1 tk cukor
• 2 babérlevél

Persze van felesleges alapanyag is a képen: a kolbászzsír. Végülis nem rántottam be a fõzeléket. A babért meg kicseréltem két friss babérlevélre a téliesített babérbokorról.

Felkockáztam a szalonnát a zsíros rész különválasztásával, valamint a hagymát is. A fazékban elõször a zsírosát sütöttem ki, majd utánaküldtem a húsos részét is. Amikor azok már megpirultak, a hagymát is beletettem, amit azonnal követett a lencse és egy liter víz. Valahogy én szeretem a nyers hagymát belefõzni a lencsébe - lágyabb íze lesz, mintha megpirítanám.

Lereszeltem a citromhéjat, belefacsartam a citromlevet is a cukorba, amihez hozzáadtam egy kanán ízes mustárt. Ezt alaposan kikevertem, és félretettem. A lencse olyan 75 perc múlva megfõtt.

Ekkor botmixerrel egy picit pürésítettem rajta, hogy ne kelljen berántani - éppen csak 5 másodpercig ment a gép, ami elegendõnek bizonyult a besürítéshez.

Hozzáöntöttem a mustáros keveréket, kóstoltam, sóztam. Kevésnek itéltem a mustárt, nyomtam hát bele egy kanálnyi kremsi mustárt (az pikáns-édes), és lassan rotyogtattam még félórát.

Éjfél után tálaltam egy sült virslivel. Ez utóbbi elég pocsék volt, pedig A NAGY VIRSLITESZT gyõztesét használtam :(

Nem kell a lencsébe rántás - tökéletes lesz, ha sajátmagával sürítjük.