Százados Asszony nemrég tért haza sikeres útjáról a Pireneusi-félszigetről. Hozott nekem meglepetést mintegy két kiló kezeletlen héjú citrom képében. Persze, olyan nagy meglepetés nem volt, hiszen én kértem, hogy hozzon, de azért nagyon örültem.
Félretettem a hűtőbe, aztán hétvégén nekiláttam. Citromdzsemet akartam készíteni és egy kis cukrozott citromhéjat egy későbbi projekthez.
Először a cukrozott héjhoz szükséges mennyiséget hámoztam le, mintegy 10 dekát. A fehér részeket nem faragtam le, mivel kiakartam áztatni a héjat, és úgy véltem felesleges. Az is lett volna.
Héjat vékonyan felcsíkoztam és egy éjszakára az erkélyre tettem ázni. Odaki' 0 fok körül volt a hőmérséklet, nem féltem, hogy baja lesz.
Ezután kezelésbe vettem a citromokat is. A végüket e húsig levágtam, hosszában feleztem, majd 3-4 mm-es szeletekre vágtam (nem a végüket). Körülbelül 1,75 kg lett az alapanyag, két citromot félretettem teába.
Felöntöttem annyi hideg vízzel, hogy ellepje, és mentek a héj után az erkélyre.
Másnap a héjat leszűrtem, hozzáadtam egy deci vizet és 20 deka kristálycukrot.
Felforraltam, pár percig főztem, majd fedő nélkül félretettem.
A citromról is leöntöttem a vizet, megízleltem egy darab héjat. Úgy tűnt, eléggé kiázott a keserűség belőle. Felöntöttem 4 deci vízzel és beletettem 1 kg cukrot. Folyamatosan kevergetve felforraltam.
Mikor felforrt, hozzáadtam egy zacskó 4:1 Quittint, alaposan elkevertem. és azzal további öt percig forraltam.
Kimosott övegekbe kanalaztam és közben ismét megfogadtam, hogy beszerzek egy széles tölcsért a lekvárfőzéshez, ugyanis a citromszeletek igencsak rakoncátlanok voltak és összemaszatoltam mindent.
Az üvegeket 2 napra dunsztba tettem, majd felcímkéztem. Százados Asszony kapott egy üveggel, meg Kistesó, meg más, komolyan kellett lavíroznom, hogy legalább egy maradjon nekem is.
Esténként, mikor hazaértem, alágyújtottam a citromhéjnak és felforraltam, majd megint félretettem. A harmadik estére készen volt, sok forralni való már nem akadt a lábosban.
Egy lapostányérra szedtem és hagytam kihűlni, aztán jól záródó üvegben a spájzba tettem. Kistesónak is vittem egy kicsi üveggel, két este elmajszolta csak úgy magában.
A dzsemet két hétig hagytam állni, hogy a héjakat is jól átjárja a cukor. Hétfőn melóba vittem reggelire, saját sütésű kenyérrel ettem.
Jóízű lett, édes-savanyú és épp annyira kesernyés, mint egy tonik. Páran megízlelték, finomnak találták. Százados Asszony csak annyit mondott: - Zé (ez a munkahelyi nickem), te tudsz valamit.
Az áztatás során kárba veszett citromlét viszont nagyon sajnáltam, ezért a legközelebbi alkalomra ki is dolgoztam egy új technikát: A citrom héját narancshéj módjára lehámozom, csíkozom, és csak azt áztatom ki. Főzés előtt összekeverem a karikázott gyümölcshússal és együtt készítem el.