Budapesten már egyáltalán nem lehet avart égetni. A kerti hulladékok egy részét meg nem is komposztálja az ember, ha az fertõzött (pl. paradicsomvész után). Persze ingyen nem viszik el, pedig komposztot készítenek belõle, amit nyereséggel eladnak.
Egyetlen módszer a rendelet kijátszására, ha az ember szalonnát süt. No persze nem a száraz paradicsomszár felett! Az a gyújtós. Néhány szép száraz barackfaág, meg egyéb fadarab a tetejére, és már készül is a szalonnasütõ parázs.
A lényeg, hogy odakészítsen az ember egy nyársat és kenyeret a tűz mellé kisasztalon:
- 1 félcentis szalonnaszelet nagyobbra felvágva
- 1 hámozott hagyma AS felvágva
AS - ahogy sikerül :) Mert a csuda ér rá tüzelés közben a vastagsággal foglalkozni. A tûz szépen leégett, már csak a vastagabb ágak lángolnak kicsit. Az a darab fenyődeszka se árt meg, kikerülöm a nyárssal. Odakészítem egy tetõcserépre a két szelet kenyeret (reggeli sütés). Lustaság okán beszúrom a tûz mellé az egyik nyárstartó oszlopomat, ami eredetileg a kürtõskalácsfát tartotta a tábortûz felett, de most segít a nyársat a helyén tartani.
Elég magasra teszem a nyárs végét, ne a lángon süljön a szalonna.
Amint csepegni kezd, rendszeresen a kenyérre próbálom a zsírt átjuttani. Gyakran mellé is megy. Talán az eddig elfogyasztott lélekfrissítõ is besegített ...
Kezd setétedni, a hagymák is színesednek a nyárson. Kell még egy korty abból a veresbõl, mert már megéheztem.
Szépen zsírosodik a kenyér, megpirult a hagyma is.
Már csak a kenyeret kell megpirítani a nyárson (legalábbis én mindig megpirítom kicsit a parázs felett).
Felszeletelem és ráporciózom a hagyma-szalonna párost, és a maradék bor mellett - élvezve a kert csendjét - elmajszolom.
Remélem hagyma mester és Mary is hasonló jó étvággyal eszi majd az elsõ nyársaLás eredményét az új házukban. Egye kánya, még sört is ihatnak hozzá, mert pálesz még nem lesz ...
Sok szerencsét kívánuk hozzá!