Na ez elég rendesen képzavar, csak nem tudtam hogy nevezzem. Valamikor a TV paprikában láttam az ötletet talán a Chuck's Day Off sorozatban. Lejegyezni nem állt módomban, a receptet nem találtam a weben, hát a memóriámra hagyatkoztam.
Kaptam a kicsilyánytól egy doboz kagylót Finnországból. Már régen tervezem felhasználni, és ez a recept alkalmas lenne rá. Meg hát amúgy is szabadnapos voltam - feleségem kirándul. Vagyis fõzhetek tengeri herkentyûket. A rizottóhoz mindenképpen kell alaplé - az alkotója szerint ráadásul nem árt, ha valami rákpáncél is fõtt benne.
Könnyû dolgom volt, épp alaplevet és Tom Yum Goong levest fõztem, vagyis volt alaplé és garnélapáncél is.
Minden adott hát, hogy megfõzzem ezt a különleges rizottószerûséget:
- 20 dkg rizottórizs
- 1 sárgarépa
- 1/2 vereshagyma
- 12 dkg ízesítés nélküli kagyló
- 10 g szárított tinóru gomba
- 2,5 dl besürített csirke-rák alaplé (lásd a hivatkozott posztot)
- 3 dkg vaj
- 2 nagyobb szem krumpli
- olivaolaj
- só, bors
A vajat felhevítettem, és belekockáztam a hagymát. A sárgarépát is kis kockákra vágtam, és a hagyma mellé tettem. Addig pároltam, míg a hagyma átlátszó lett. Ekkor hozzákevertem a rizst és vagy 5 percig pirítottam a legnagyobb lángon.
A krumplikat kicsit megkapirgáltam, majd 2-3 mm vastag szeletekre vágtam. Egy szép cseréptálat (szintén Rachel Ray design, mint a piros olivakiöntõm, csak ezt a kedvenc szomszédasszonyomtól kaptam) kicsit beolajoztam. A krumplival lefedtem a tál alját. Megszórtam a sárgarépás rizzsel, amire felhalmoztam a kagylót, a gombát és az alaplé készítésekor keletkezett kis csirkemell cafatokat. Végül erre is raktam egy réteget a pirított rizsbõl, amit lefedtem ismét krumplival. Felöntöttem annyi alaplével, hogy bõven ellepje a krumplit is. Alufóliával letakartam, és a maradék levessel a Piroska-kosaramba tettem ...
Mivel ez a tálka elég kicsi, a maradék rizzsel és alapanyagokkal a kis serpenyõben fõztem lassan egy rizottót. Ezt is betakartam krumplival, alaplével. Betoltam a sütõbe grill fokozatra (a rizst már félig elkészítettem menet közben).
Tíz percig nem sok minden történt, a rizsszemek szépen megdagadtak, de az alaplé és a krumpli még tartotta magát.
Újabb tíz perc, és a lé eltûnt, a krumpli megpirult, és az egész étel csodásan nézett ki.
A kedvenc Thai készletem még elöl volt, hisz a levest annak a mélytányérjából ettem, hát a lapostányérjába tálaltam magamnak a serpenyõbõl.
Szépen befalatoztam két adagot.
Átvittem a Piroska-kosaramat a szomszédasszonynak, hogy tegye be a sütõbe 180 fokra 25 percre fóliával letakarva, majd még 5 perce fólia nélkül. A leves azonnal elfogyott, a kagylós rizst fél óra múlva hozták ki a sütõbõl. A kislyányuk igért képet is róla, de az érettségi kicsit zizivé tette a lyánykát, és gondolom, elfelejtette.
Hát nem csodás ez a Thai tányérkészlet?
Végül kaptam tőle képeket is, de attól nem lennétek boldogabbak ...