Minden receptnek van története, ha más nem, hogy miért készítettem. A gyerekek jelentkeztek vasárnapi ebédre, nekem meg semmi nem jutott eszembe, hogy mit adjak nekik. A húsleves az evidens, azt követelik minden alkalomkor, és visznek is nagy befõttes üvegekkel maguknak. De mi legyen a fõfogás?
Feleségem kérte, hogy nekik valami vékony és cipõtalpszerû húst készítsek. Vett is hozzá a napokban egy darab borjúcombot. Szerintem nem egy tipikus grill alapanyag, dehát legyen. Meg eszembe jutott késõbb, hogy van a csodahüttõben 3 zacskó is, amire "Lányok steakje" felirat került. Ekkor beugrott, hogy a fiam hozott egy adag kengurusteaket, mert õ sem evett még, meg én sem, és a Lidl-ben lehetett kapni (ami nincs mifelénk). Egyszer élünk! Meg kell próbálni!
Azzal tisztában voltam, hogy a lyányok nem esznek belõle, ezért bepácoltam még a borjúcombot is.
- 1 adag kenguru steak 30 dkg
- 1 darab borjúcomb 45 dkg
- 2 szelet vékony márványos rostélyos (ez már befûszerezve lett lefagyasztva)
- 1 nagy vereshagyma
- 2 nagy girizd fokhagyma
- olivaolaj
- vegyes bors
- oregano
- õrölt csilipaprika
- csilis só
A kenguru dobozán van elkészítési javallat is
A húsokat megszórtam a fûszerekkel (a szines borsot mozsárban törtem össze). Rákarikáztam vékonyra szelt fokhagymát, majd hagymakarika ágyra egy jénaiba pakoltam, ahol meglocsoltam olivával. Ment is a hûtõbe éjszakára.
![]() |
![]() |
![]() |
Köretnek petrezselymes újkrumplit készítettem, mert most van szezonja. A krumplikat feleségemre való tekintettel lekapirgáltam. Elõkészítettem hozzá a vajat és a petrezselyment is.
A petrezselymet felaprítottam (ezúttal az ujjamból se szeltem bele), a krumplit megsóztam és megszórtam pici majorannával, majd a nagy serpenyõben vajat hevítettem. Ebbe beleszórtam a krumplit, hogy a saját levében fõjön/párolódjon fedõ alatt. Kicsit lekapott, de az nem árt neki.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A "lányok steakjét" ekkor utánfûszereztem kis kakukkfüvel és borssal. Azt is megolajoztam, es a jénaiba tettem a többi húsra, amiket elõvettem, hogy felmelegedjenek szobahõmérsékletre. A krumpli is elkészült, rászórtam hát a petrezselymet és összeforgattam. A rezsót elzártam alatta - már nem kell neki melegednie.
![]() |
![]() |
![]() |
Raktam becsületes, féloldalas tüzet a grillen, és a másik oldalon rátettem a borjút és a rostélyosokat. Lefedtem, hadd járja át egy kicsit a füst is. A jénaiban már csak a kenguru maradt, mellette pedig a hagymaágy, amit nem akarok kidobni. Valahonnan beevezet két közepes cukkíni, hogy õk is fáznak - feltettem hát azokat is a rácsra. A megmentett hagymakarikákkal meg leborítottam a megforgatott hússzeleteket. Végül a kengurut is feltettem, de azt a direkt parázs fölé. Ketten esszük a fiammal, lehet kicsit véres.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A lányoknak tálaltam a hûsokat, majd megforgattam a kengurudarabokat a parázs felett.
Csupacsücsök kenyeret is sütöttem a gyerekeknek, meg kaptunk remek paradicsomsalátát a feleségemtõl. Egész királyi a tálalás:
Én csak a kenguruval foglalkoztam, a lányok csendben ették a sült húst. Felvágtam egy darabot: tökéletes, picit rózsaszín, szaftos állag, remek íz. Mivel nem fûszereztem túl, a konszenzus egy vadhús íze, de egy érlelt marhabélszín puhasága ötvözõdött benne. (Az ára azért a bélszín alatt van!)
A kicsilyány megkóstolta, és neki is izlett!
Nem kell ettõl a hústól félni, tiszta és elõre csomagolt (ha valaki szuvidálni akarja, nem is kell külön vákuumoznia). Az íze leginkább az õzre hajaz, de egyértelmûen vadhús. A fûszerezést pedig meghálálja.