4 évesek voltunk! 

Volt eddig 970 receptünk és több, mint egy millió oldalletöltésünk.Mivel tudnánk legjobban ünnepelni? Hát egy császári kacsasülttel.

Ez a kacsa kiérdemli a császári jelzõt! Kedves barátunktól kaptuk, és eddig a fagyasztóban bújkált, de most lecsaptam rá. Jönnek a gyerekek ebédre, ezt sütöm meg.

Már csak a körítésen tûnõdtem, amikor feleségem szólt, hogy van 6 darab fõtt krumpli tegnapról. Akkor már csak kevesebbet kell fõznöm. Egyértelmûen rösztit (rösti, hash brown) akartam sütni, nem tócsnit, mert az utóbbi túl zsíros, nem tudná a kacsa szaftját felszívni.

Elõször a kacsának készültem neki, mert idõbe telik, míg megsül (azért közben feltettem a krumplit is főni).

• 1 szép hízott házi kacsa kb 2,5 kg
• 1 kilónyi vereshagyma
• 2 vérnarancs
• 1 alma
• sok majoranna
• himalája só (polgárpukkasztásnak)

A hagymákat megpucoltam, és fél centis karikákra szeltem. Ez lesz a védõpajzs a kacsa és az öntöttvas kacsasütõ tepsi között. Kibéleltem vele a tepsit. A kacsa bõrét bekockáztam - könnyebben kiadja a zsírját, és veszi fel a fûszerek ízét. Sok majorannát szórtam a hasába, majd beletömködtem az almát és az egyik narancsot, meg egy kis hagymát is. Ez segít szaftosan tartani a belsejét.

Kívülrõl is majorannáztam, és bedörzsöltem sok sóval. Ráhelyeztem a hagymaágyra, majd rákarikáztam a másik narancsot. Kitámasztottam a széleket is hagymakarikával. Feleségem épp idõben figyelmeztetett, hogy a narancshéj keserû lehet, ezért azokat lehámoztam, és úgy helyeztem vissza.

Fedõvel takarva betettem a 180 fokos sütõbe elõször csak két órára, hogy majd forgatni kell.

Megforditottam mellével lefelé, hogy szívjon fel az is a szaftból, amibõl már elég sok volt a tepsi alján. Annyi szaftot leszedtem, amennyi majd kell a végén kenegetni, meg a krumplihoz. Sült ez az oldal is bõ egy órát, majd visszafordítottam, hogy ropogósra süssem a bõrét. Persze egy kéz megjelent, és gyorsan lecsípett a kacsamellbõl. Már itt is voltak jelei, hogy a mellehúsa leválik a csontjáról.

Visszatoltam a sütõbe, immár fedõ nélkül és nekiálltam a rösztinek. A krumplik kihültek, elõkészítettem hát a hozzávalókat.

• 12 szem hajában fõtt krumpli kihûtve és hámozva
• 2 vereshagyma
• 5 dkg vaj
• 2 fokhagyma
• kacsapecsenye zsírja

A hámozott krumplikat a 4 oldalú reszelõ legdurvább részén legyalultam, vigyázva, hogy húsmentes legyen a krumpli.

A hagymát apró kockákra vágtam, az összes krumplit lereszeltem, és elkezdtem sütni. A hagyma felét tettem egy nagyobb serpenyõbe vajra és kacsazsírra pirulni. A másik serpenyõbe csak vajat és zsírt tettem - feleségem hagyma nélkül kérte a rösztit ...

A kisujjnyi vastag reszelt krumplit nagy lángon pirítottam mindkét serpenyõben, majd meg is fordítottam õket. Ez utóbbi nem mindenütt sikerült tökéletesen.

A második menetre kicsit több krumpli maradt, így vastagabbak lettek a palacsinták. Ezeket már sikeresebben forgattam. Lényeg, hogy jó ropogósra süljön a külseje, a hagyma meg édesre karamellizálódjon ezalatt.

Már csak a kacsát kellett kiemelni a sütõbõl, ami egy óra alatt érte el ezt a gyönyörû pirosbarna színt.

Rösztivel és õszíbarack kompóttal szervíroztam.

Mint alább látható, a húsa egyszerûen elvált a csontjaitól.

Ez egy csodakacsa volt. Puha, szaftos húsa maradt a sütés végére, és még a kicsilyány is megszerette, pedig aggódott a kacsa miatt. El is kérte a maradék felét hazavinni :)

Tanulság legfeljebb annyi, hogy tökéletes alapanyagból jó étel készül (és még meg se kell előtte főzni:)