Ünnepi vacsora születésnapra. Ez úgy született, hogy Márton nap okán akciósan jutottam egy kisebb libamájhoz, feleségem pedig szép akciós rostélyost és hátszínt talált a madarasban.
Ilyen csodás alapanyagokból öröm dolgozni, hátmég meglepni az ünnepeltet! A rostélyos gyönyörû márványos, míg a hátszín nem szûkölködött faggyúban. Bár a szeletek egy igazi sztékhez túl vékonyak voltak, azért csak megoldottam valahogy.
Az ünnepi ebéd az obligát húslevessel kezdõdött, ám a családunk bõvült egy jó izlésû fiatallal, aki szintén szereti a velõscsontot. Hát ezt nem lehetett kihagyni!
A libamájat 2 cm vastag szeletekre vágtam, és tejbe áztattam egy napra.
A húshoz is elõkészítettem a páchoz valókat:
- 1 kis csokor kakukkfü
- 1 ek Montreal Steak fûszer
- 1 ek saját mustár
- 1 ek angol mustár
- 1 ek német tormás mustár
- 3 ek olivaolaj
- 1 ek fûszeres csili krém
- feketebors
A kakukkfürõl lehúztam a levélkéket, és az összes fûszert, mustárokat belekevertem az olivába. Egy szilikonecsettel az összes hússzeletet bekentem a páccal, amiket azután egy mûanyag dobozba pakoltam egymásra.
Ezt a dobozt is lezártam és a hûtõbe tettem a máj mellé a hidegre.
A nagy nap reggelén feleségem készített egy marcipános gesztenyetortát, mert azt rendelt az ünnepelt.
Köretnek zöldborsós rizst fõztem, mert a kicsilyány nem eszik krumplit.
Készült ezen kívül egy öntet is a májra:
- 3 ek must
- 1 ek tokaji aszúból készült balzsamecet
- 1 ek tokaji borecet
Ezeket egy kis teflon serpenyõben az ötödére besürítettem.
Megsütöttem ghín egy néhány barna csiperkét (kevés szójaszósszal ízesítve) a gombakedvelõknek.
A fõfogást viszont tárcsán és a teraszon készítettem.
A libamáj szeleteket papírtörölközõn leszárítottam, majd megszórtam frissen õrõlt borssal és egy csöpp lisztet szitáltam rá.
Elõször a hátszínszeleteket tettem fel a tárcsára, amit egy kanál ghível megkentem. Ez lesz a lányoké, azt alaposabban kell megsütnöm.
Amíg a hús sült, a libamájat egy újabb kanál ghín megbarnítottam mindkét oldalán nagy lángon (1750W-on a rezsón :)
Minden tányérra tettem egy nagy merõkanál rizst, gombát annak, aki szereti, egy szelet húst, amire 2 szelet pirított libamájat helyeztem. Rácsepegtettem a májakra egy-egy mokkáskanálnyit a must redukcióból.
A rostélyossal is hasonlóképpen jártam el, de azt nem sütöttem át teljesen, a fiúk közepesen szeretik a családban. Járt még mellé friss zöldsaláta olivás öntettel.
Királyi vacsora lett!
A must/ecet redukció remekül kiemelte a libamáj ízét, az argentín marha pedig puha volt és szaftos.