Úgy volt, hogy közelgett a rendes tavaszi céges muri ideje. A Főnök valahol kódorgott, Kisfőnök1 keresett meg.
- Ha lesz buli a vendégházban, főzöl valamit? - kérdezte.
- Persze - mondtam, - csak döntsétek el, mi legyen a kaja.
Ennyiben maradtunk, vártam a verdiktet.
Pár napra rá Kisfőnök2 is rám kérdezett, neki is igent mondtam.
Következő héten megint Kisfőnök1 jött hozzám, ugyanazzal a kérdéssel.
- Persze hogy főzök, de mit?
- Flekkenre gondoltam tárcsán sütve, azt a sütőben is el lehet készíteni, ha netán esne az eső. No meg hozzá valami köretet és persze a csalamádédból is csinálhatnál. Aztán számold ki, mennyibe fog kerülni fejenként, én meg pénteken a gyűlésen szólok a többieknek, hogy lesz buli.
- Rendben van, összeszedem, mi kell, aztán megmondom mennyibe lesz - mondtam neki.
- Flekken, hát persze, azért ilyen egyszerűen nem fogom elintézni - gondoltam magamban.
Csütörtökön elmentem piackutat ásni. A csarnokban kezdtem az ismerős hentesnél.
- Csabám, csontos tarja kell jövő péntekre, olyan 30 főre, fejenként két szeletet szánok, úgyhogy ne legyenek 15 dekánál nagyobbak.
- Megoldjuk - nyugtatott meg.
- Oké, csütörtökön délután idetelefonálok, megmondom pontosan, hány szelet kell.
Mentem még egy kört a piacon és az ábécében, nagyjából megjegyeztem az árakat, közben járt az agyam, lassan körvonalazódott a menü.
Hazafelé megcsörgettem Kisfőnök1-et:
- Fűszeres tarja lesz, hozzá pirított burgonya, csalamádé és egy csípős BBQ szósz.
- Jó, csak ne azzal a szósszal pácolj, mert nem mindenki szereti.
- Akkor mártogatós lesz, szedhet belőle, aki kér.
Szombaton belevetettem magam a tervezésbe, végül egy magyaros jellegű, de pár egzotikusabb hozzávalóval feldobott fűszerkeverék mellett döntöttem, és egy amerikai beütésű BBQ dip-et választottam. Úgy határoztam, hogy a pirított burgonyát friss rozmaringgal fogom fűszerezni. Úgy számoltam 900 forint/fő elegendő lesz, bár úgy nézett ki, 20 fő alatt negatív lesz a mérleg. A hozzávalók közül ugyanis néhánnyal nem lehetett dekára számolni, meg kellett venni belőle egy-egy kilót vagy litert. Megeresztettem egy e-mailt a társaságnak, hogy mire számítsanak.
Persze, ahogy az lenni szokott, a bonyodalmak még csak ezután kezdődtek, de az étel azért rendben elkészült.
A Kisfőnökök úgy vélték, a maguk részéről letudták a szervezést, innen már minden megy a maga útján. A csudát. Pénteken a fele csapat ott sem volt az eligazításon, aki ott volt, b@szott szólni a többieknek. Páran egészen a következő péntekig nem is dolgoztak, néhányan elmentek egy jó előre levajazott horgásztúrára. Nekem kellett egyenként összevadászni a népeket, akarnak-e jönni, ha igen, akkor esetleg adjanak némi pénzt. Csütörtök délben még nem tudtam, hányan leszünk. Végül 14 fő jött össze a közel negyvenből. Felhívtam a hentest, öt perc alatt rá is jött, kivel beszél. Akkor tarja, holnapra, 28 szelet, 15 dekás, ahogy megbeszéltük a múlt héten, reggel megyek érte. Jó, megcsináljuk. Csinálták a fenét.
Napközben kiugrottam két szupermarketbe, nagyjából megvetem, ami kellett. Hazafelé az ábécében beszereztem a zöldségeket, szárazárut. Otthon összepakoltam két húsos ládába a cuccot, meg pár konyhai eszközt, amiről tudtam, hogy a vendégházban nincs, legalábbis nem használható.
Reggel jött értem Sz, becuccoltunk, irány a piac. Péntek, őrült tumultus, mindkét ablaknál hosszú sor. Kicsit ágaskodtam, hátha meglátnak, de piszkosul el voltak foglalva. Kivártam a sort - gondoltam minek idegeskedjek, csak fel kell nyalábolni a húst, meg fizetni, és húzhatok is. Hát nem. Csaba meglátott, némi homlokráncolás után beugrott neki, hogy mit is akarok, és már kapott is egy egész csont nélküli tarját, és nekilátott felszelni.
- Nem csontosról volt szó? - kérdeztem.
- Nem, itt van felírva, csont nélküli.
- A múlt héten csontosat beszéltünk meg, azt mondtad, fel tudod szelni 15 dekás szeletekre.
- De hát tegnap csont nélkülit mondtál.
- Nem is beszéltem csontról, úgy gondoltam, azt a múlt héten már megbeszéltük.
- Jó, akkor csontos lesz - puffogott.
Elővett egy csontos tarját és elkezdte felszelni.
- Nem baj, ha nagyobbak lesznek a szeletek?
- Nem - mégis mi a fenét mondhattam volna? - Jó lesz.
- Csak legyünk már túl rajta - gondoltam magamban.
- 5 és fél kiló, 5500 lesz.
Végül 1000 forintért megkaptam kilóját.
Elmentünk a vendégházhoz, Sz segített becipekedni aztán ment a dolgára. Kifújtam magam, és nekiláttam a főzésnek. Fél óra múlva hívott Sz, hogy most jut eszébe, K szólt neki, hogy mégis jönne, majd ideadja a pénzt, amikor megérkezik.
- Kurva jó, nem tudtál volna szólni, mielőtt megvettem a húst? Mindegy, valahogy megoldjuk.
Hozzávalók a rub-hoz:
- 2 dkg frissen őrölt fekete bors
- 2 teáskanál fokhagyma granulátum
- 1 evőkanál pirospaprika (ízlés szerint lehet csípős is)
- 1 teáskanál frissen őrölt római kömény
- 1 evőkanál frissen őrölt fűszerkömény
- 1 kávéskanál frissen őrölt kapormag
- 1 teáskanál frissen őrölt koriandermag
- 1 teáskanál szárított, őrölt rozmaringlevél
- 1 evőkanál porrá őrölt barna cukor
- 1 evőkanál vöröshagymapor (sajnos felénk nem kapni, karikára vágott hagymát használtam helyette)
A dip-hez:
- 0,5 kg ketchup
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma
- 1 evőkanál barna cukor
- 1 evőkanál Worcester szósz
- 2 evőkanál szójaszósz
- 0,33 l cider (lehetőleg száraz) esetleg almalé
- 0,5 dl almaecet
- 4 db serrano paprika
A pirított burgonyához:
- burgonya
- étolaj
- friss rozmaring
- durva szemű só
Először a húst fűszereztem be. Mozsárban megőröltem az egész fűszereket és a cukrot, majd alaposan összekevertem az egészet, és megszórtam vele a húst. Vöröshagymapor híján hagymakarikákat szórtam a hússzeletek közé. Sót nem használtam. Lefedtem és betettem a hűtőbe.
Ezután a csalamádé következett, a v-gyaluval összeszeltem mindent, ízesítettem, párszor átkevertem és az is ment a hidegre. Megmostam a krumplit, és feltettem főni.
Míg a krumpli főtt, megfőztem a dip-et. Elsőként megpirítottam a vöröshagymát. Utánaküldtem a vékonyra szeletelt foghagymát is, és azon is pirítottam egy sort.
Hozzáadtam a barna cukrot, hagytam kicsit megolvadni.
Beletettem a paprikát, hogy kiadja a színét.
Felöntöttem a ciderrel, belenyomtam a ketchupot, hozzáadtam a szójaszószt, a Worcestert és az almaecetet.
Kis lángon nagyjából másfél órát főztem. Gyakran kellett kevergetni, mert igencsak hajlamos volt leégni, de az inox edényben végül nem kapott le. Nagyon zamatos, édes-savanykás-csípős lett a szósz.
A megfőtt krumplit meghámoztam és tepsire sorakoztattam. Összeforgattam egy kis étolajjal és megszórtam durva szemű sóval.
Légkeveréssel, alul-felül fűtve sütöttem 200 fokon, míg könnyedén el nem vált a tepsi aljától. Ekkor megforgattam őket, megszórtam apróra vágott friss rozmaringgal és sóztam rajtuk még egyet majd kaptak még negyedórát.
Egy chafing edényébe szedtem, hogy könnyebben le tudjuk vinni az alsó teraszra.
A krumpli megsütését úgy időzítettem, hogy nagyjából a a kezdésre készüljön el. A húst is elővettem két órával a hűtőből, legyen ideje szobahőmérsékletre melegedni. A holtidőben elsikáltam a tárcsát, az előző banda ugyanis elég retkesen hagyta ott. Két szivacsot meg egy kefét vágtam haza, mire elég tiszta lett. Sajnos a tárcsa nem az igazi boronatárcsa volt, hanem barkácsáruházas termék, egybeépítve a lábakkal és a gázégővel. Az anyaga elég vékonyka, nem képes úgy leadni a hőt, mint az eredeti. Nekem ugyan van, de láncos megoldású, az állványt meg végképp nem volt kedvem elhurcolni oda.
Befutottak szép lassan a népek, kiosztottam pár szivacsot, ugyanis a kerti bútorokon is eléggé otthagyta a nyomát a természet. Aztán, mikor megéheztek nekiláttam. Mindkét oldalon 5-6 percig sütöttem a húsokat - jól át kellett sütni, elég vastagok voltak a szeletek és senki nem szereti a rózsaszínt - sóval csak közvetlenül sütés előtt hintettem meg őket.
Nem kóstoltam, de jó lehetett, mert pillanatok alatt elpusztították az ételt. A dip-nek különösen nagy keletje volt, éppen csak elég lett.
Ketten voltunk húsmentes koszton. Nekünk összedobtam egy hermelint két camembert sajtból, egy serpenyőben megágyaztam nekik a pácoláshoz használt hagymával, és a sütőben pár krumplival együtt megpirítottam. Ez sem volt utolsó falat, jól is laktam, főleg, hogy Csillag nekem adta az övé felét.
Ja igen. K 11 után futott be, a doggybag-ből halásztam elő a részét.
