Az USA-ban járván baráti áron ($3,50) csaptam le egy köteg spárgára. Arra csak most jöttem rá, hogy ennyiért itthon is árulják ilyentájt :) Az már viszont igazán a véletlen mûve, hogy - míg ebédeltem - az éttermi TV-ben egy spárgaszufflé elkészítését láttam. Egyedül voltam, végignéztem hát. Mondjuk az ebédem azért annál grandiózusabb volt: homárfarokkal töltött foltos tõkehal krumplipürével a kedvenc sörfõzdémben a fõutcán, jeges teával.
Annyira egyszerûnek látszott az elkészítése, hogy bevállaltam a megfõzését. Kicsit kellett csak keresgélnem a lyány garázsában a ramekinek megtalálásához. Õ rendszeresen készített ezekben a mini tálkákban creme brulée-t. Aggódtam viszont a mérete miatt, szerintem szuffléhoz nem elég magasak. Sebaj, akkor is megpróbálom!
Relative kevés(?) hozzávalóval megúsztam:
- 1/2 kg zöld spárga
- 1 nagy mogyoróhagyma (képzavar, de nevezhetem salottának is ...)
- 3 dkg vaj
- 1 csõ Anaheim csili (sima zöldpaprika is jó)
- 5 tojás
- 3 dkg Gruyere sajt (nem volt, csak Jarlsberg)
- 3 ek liszt
- 1-2 dl tej
- 1 csipet szódabikarbóna (szerintem 3 kellett volna)
- kevés snidling
- 3 ág tárkony
- 1 csomó petrezselyem
- 1 tk cukor
- 1 tk reszelt citromhéj
- 1 csipet feketebors
A tojást farmról hozzák a lyányomék, meg gyakran a tejet is, de most abból csak bolti volt itthon - az tovább eláll. Az összetevők közt a hangsúly a spárgán és a tárkonyon van, a többi csak kiegészítő ezekhez.
Elõször is alaposan megmostam a spárgát, mert a zöldspárga sok homokot is hoz a fazékba (meg a fogaink alá). Elég friss volt, de azért letörögettem a végét ott ahol magától elpattan. Így garantáltam szálkamentes lesz a spárgám.
Felvagdostam a spárga vékonyabb felét karikákra, és cukros-sós vízben felforraltam, a másik felét és a letördelt végeket kicsit nagyobbakra vágva félretettem. Kb 3 perc forralás elég volt, hogy kicsit megpuhuljon, amikor átszürtem és jeges vízbe tettem, hogy ne fõjön tovább (a sok szöveg helyett mondhattam volna, hogy blansíroztam ...)
Felaprítottam a salottát. Egy evõkanálnyi vajban megdinszteltem a harmadát, és egy teáskanálnyi liszttel összekevertem. Beleszórtam a levesnek való végeket, picit pároltam, majd felöntöttem a spárga fõzõlevével. Fõztem vagy 35 percet - nem nagyon figyeltem az idõt -, amig teljesen megpuhult.
A salotta maradékát 2 ek vajban dinszteltem puhára. Közben apróra vágtam a fûszereket és a zöldpaprikát is.
A csilibõl kivágtam az erét, az valahogy nem passzolt a szuffléhoz. A paprikát is hozzáadtam a párolódó hagymához, majd beleszórtam a 3 kanál lisztet és kicsit lepirítottam. A tejjel egy sûrû mártást készítettem a lisztes hagymás vajból. Hozzákevertem a csipetnyi szódabikarbónát is, legyen ami felhúzza a szufflét sütéskor.
A fûszereket, némi feketeborsot, a megreszelt sajtot és egy kanálnyi reszelt citromhéjat a spárgához adtam. Az idõközben meghült besamelszerûséghez kevertem 4 tojás sárgáját és egy kis sót. A masszát végül beleöntöttem a sajtos, zöldfûszeres spárgába. A keverék színén azért látszik, hogy farmtojást használtam :)
Eközben megpuhult a levesnek való spárga is, amit botmixerrel krémesítettem. Tejszínt kevertem az ötödik tojás sárgájához kevéske liszttel, majd beledolgoztam a spárgakrémbe. Kicsit még felöntöttem vízzel, és majdnem forrásig hevítettem, hogy a tojás azért ne csapódjon ki benne. Kapott egy nagy marék petrezselymet, így lett egy - nem tervezett - leves is a szuffléhez.
Az 5 tojás fehérjét habbá vertem, de csak annyira, hogy éppen megálljon. Így kevésbé esik össze, amikor beledolgozom a spárgás masszába.
Kivajaztam a tálkákat, majd reszelt parmezánnal "kiliszteztem", hogy ne ragadjon bele a szufflé. Mivel csak 4 tálka volt, egy kis fém keverõedényt is bekészítettem - sok a massza! A tálkákat magasfalú tepsibe tettem.
Mindegyikbe a feléig kanalaztam a spárgás tojásból, majd annyi forró vizet öntöttem a tepsibe, hogy a tálkák feléig érjen. A sütõt már elõmelegítettem 375F-re (190C), így csak be kellett tolnom 25 percre.
Rengeteg masszám maradt, ebbõl omlett félét készítettem egy nagy serpenyõben. Ez a megfordításnál kicsit szétszakadt, meg valaki evett is belõle, mielõtt teljesen átsült :)
Nem mondanám, hogy a szufflé nagyon megkelt volna. A 25 perc végére a közepe még igencsak folyós volt, amit a lyány nem honorálna.
Ezért felvettem a sütõt 410F-re (210C), és kapott még 10 percet. Ez csak ahhoz volt elég, hogy a közepe is megfõjön, de feljebb már nem jött a felfújt ...
A leves kicsit édesebb lett a megszokottnal (nem kellett volna az összes fõzõlevet felhasználni), viszont így az unokám megevett egy tányérkányit :) A szufflét viszont kétmarokkal tólta be (másnap ebédre meg az omlettet a bölcsiben).