A kicsilyány Halloween bulit rendez (valami indokra mindig szükség van buli rendezéshez?), ezért feleségemnek eszébe jutott, hogy van egy töklámpás sütikiszúrója, meg egy mézes receptje, amit szeret a lyány.

A keksz eredetileg az ausztrál és az új-zélandi egyesített hadtestrõl kapta a nevét (Anzac) az elsõ világháborúban, mert ezt adták a harcba induló katonáknak: "sokáig eláll" ...

A kekszet a feleségem sütötte, én csak fotóztam, meg díszítettem. Az összetevõk 4 sütõlapra - 60 kekszre - elegendõek:

• 30 dkg liszt
• 30 dkg zabpehely
• 30 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 10 dkg kókuszreszelék
• 6 ek méz
• 6 ek forróvíz
• 1 púpos ek szódabikarbóna
• színes cukorka díszítéshez

A száraz összetevõket összekeverjük. Az eredeti recept szerint a szódbikarónát a forró vízben kéne feloldni, de most az is belekerült a lisztek közé. Mindent egymás után kimértünk egy tálban.

Az egészet beleborítottuk a robotgép keverõtáljába, és be is kapcsoltuk, hogy valamennyire összekeveredjen.

Amíg a lisztek keveredtek, a vajat felolvasztottuk, a mézet és a forróvizet hozzáadtuk. A kisüvegbõl a méz utolsó cseppjeit is kifacsartuk ...

Amikor ez már jó folyós lett, beleöntöttük a robotgép táljába, hogy dolgozza össze a szárazakkal.

Akinek jó szemmértéke van, az csináljon akkora golyócskákat, amekkorát a formája pont ki tud alakítani. Ha nincs formázó, akkor csak egy kicsit el kell lapítani a golyókat, és úgy tenni a sütõlapra. Ekkor persze elmaradhat a díszítés is. Szegény katonák is ilyen unalmas formában kapták...

Nekünk nem volt jó szemmértékünk ... A tészta nem igazán szeret összeragadni, ezért késsel vágtuk körbe a formát.

Az elsõ tepsinek csak a szemeit dekoráltam ki. A sütõt elõmelegítettük 200 fokra, majd alig 10 perc alatt el is készült az elsõ adag.

Nem álltam meg, hogy egyek belõle egyet:

A maradék három tepsi is elkészült fél óra alatt, így az egész sütire pont egy órát fordítottunk.

Az én izlésemnek is egészen ehetõ volt, de a bulin biztos nagyobb sikere lesz :)