Néha megbolondulok egy adag húsért. Mostanság ritkábban eszünk, de nekem nagyon hiányzik. Ma is így jártam: délutánra úgy ráéheztem, hogy kutatni kezdtem a csodahüttõben, mit találok egyszerût és gyorsat.
Elõfordul, hogy kapok a madarasban 50%-al leértékelt bélszín darabot. Ezek általában egyszemélyes adagok, max 20 deka, így hát ebbõl igyekszem bespájzolni.
Most is egy ilyen darabot találtam: 2 szelet vékony filet mignon. Ebbõl könnyû ízes ebédet faragni. Kell hozzá:
- 2 kis szelet bélszín
- 1 ek ghí
- 4 tekerés feketebors
- 1 csipet só
- 4 szem retek
Ez utóbbit már csak akkor kutattam fel, amikor elkezdtem enni, hogy azért valami köret is legyen hozzá. A szeleteket szobahõmérsékletre engedtem fel a két tenyerem között, majd alaposan megborsoztam mindkét oldalát. Egy kis öntöttvas serpenyõben ghí-t hevítettem, amibe belefektettem a hússzeleteket.
Számoltam 60-ig, cseppet sóztam, majd megfordítottam.
Újabb számolás 60-ig (gyengébbek kedvéért 1 perc), és már ment is a tányérba.
Az elsõ falat után kaptam elõ a retket, mert jó volt ám önmagában, de jól nem fogok lakni tõle.
Kb. újabb egy perc és el is fogyott a csodás villámebéd.
A szépsége éppen az egyszerûségében rejlik: csak a hús és a bors íze dominált. Se pácolás, se füstölés, semmi extra fûszer. Persze a ghí is adott hozzá egy csepp barnavaj ízt a forró serpenyõbõl. A hús pedig tökéletesre sült (az én izlésemnek): omlós és puha volt, a közepe még csak langyos.
