Ez a steak fajta elsõsorban Amerikában ismert. Ott másképp bontják a vágóállatokat, másféle szeletek keletkeznek a hentes fûrésze alatt.

Ahhoz, hogy itthon is hozzájussunk, olyan hentest kell találnunk, aki ismeri ezt a fajta bontását a marhának, nomeg van olyan marhája, ami jó grillezni is, mert nem minden marhát lehet a grillen készíteni. Kiöregedett tejelõ tehenet legfeljebb húslevesnek fõzzük (bár annak igencsak jó!).

A TBone steak a nevét a csont formájáról kapta. A karajt a bélszínnel együtt szelik, közte marad a csigolyacsont, ami a T betû teteje, valamint egy darab a bordából, ami a szára. (Itt éppen nem nagyon látszik, de majd lejjebb ...)

Lehetõleg olyat válasszunk, ami kellõen zsíros, márványos - annál szaftosabb lesz az étel. A mostani poszt tárgyát a Malackaraj idõkbõl ismert Gál Józsi hentestõl vettem a Mészárszték-ben (Józsiék átköltöztek a Nagycsarnokból a Hegyvidék bevásárló központba). Van még jó hentes a Nagycsarnokban is, aki árul ilyet, valamint a Budagyöngyében is találhatunk finom húst. A Hidegkúti Spék hentest csak fenntartásokkal ajánlom.

A hús elkészítése kevés fineszt igényel, viszont sok odafigyelést.

Fentebb említett hentesmester nem csak vágja, hanem érleli is a húsokat. Amikor vettem nála 3 TBone-t, a negyediket nekem szánta, mert az már három hetes érlelésen esett át (lásd a nyitóképet).

Nem azonnal készítettem el õket, mert ehhez bizony "alkalom" szükségeltetik, ezért csak frissen megtört szines borssal dörgöltem be.

Egy napig állt a hûtõben, majd a csodahüttõ gondjaira bíztam, hogy majd eljön az õ ideje is.

Nos, pár hónap is elmúlt, amikor kivettem a fagyból kiengedni, és szobahõmérsékletre melegedni. Szedtem egy kevés zöldfûszert a kertben, amit egy kis vajban átforrósítottam - jó lesz ízesíteni a húst vele.

A saját húsomat is bedörgöltem törött borssal, mert úgy szeretem, majd összekészítettem minden kegytárgyat a grillezéshez.

Szép parazsat szítottam a grillben, majd mellétettem egy vastag birskörteágat is az illatáért. Mivel a lányok átsülve szeretik, két szeletet raktam csak fel a parázsra (megsózva durva sóval), hisz azoknak hosszabb idõ kell a süléshez. Öt percet sültek az egyik oldalukon, majd további 5 percet kaptak a másikon. Ezután átköltöztettem a hûvösebb oldalra és megkentem kis fûszervajjal.

Ekkor ismét felszítottam a parazsat, és a másik két szelet húst 3-3 percig sütöttem a forróságban (ezeket is csak ekkor sóztam meg). Kipakoltam egy tányérra az összeset és becsomagoltam alufóliába pihentetni 10 percre. Bevonultam a húsokkal a konyhába, ahol tányérkészre alakítottam a szeleteket és feltálaltam vegyes salátával.

Fantasztikus szaftos és omlós steak lett az eredmény!

A "tányérkész" tálalás elsöprõ sikert aratott ...

Azért az érlelt szelet bizony űberelte a többit. Elrágni is könnyebb volt :)