Hogyan lakassunk jól sok jóbarátot egy pirinyó grillen sütött finomságokkal? A Hogyan Készül sorozat legújabb epizódja a Rábapartról...
Vendégeskedtünk a minap Babette-nél Wakával és a feleségemmel. A lassan szervezõdõ találkozó végül létrejött, miután megválaszoltam a legégetõbb kérdéseket: Ki mit nem eszik? Igen - ez az egyik alappillérje egy többtagú vendéglátásnak, hogy olyan menüt állítsunk össze, amelyben mindenki találhat számára kedves eledelt. Babette itt handycappel indult feleségem míján, de azért találtunk megoldást. A kvaterkázás alatti fõzésre az újdonsült grilltulajdonosok kicsike gömbgrilljét vetette be.
Elõkerült hát a grill, a faszén, meg az általam olyannyira gyûlölt faszénbegyújtó folyadék. No akkor itt az ideje egy kis (remélem elég udvarias) grillezési tanácsadásnak. Elsõre egy darab kályhacsövet varázsolt elõ a ház ura egy kombináltfogó társaságában. Ez utóbbival, WD40-val meg a duct tape-el minden megjavítható. Ami meg nem, az javíthatatlan!
A grillben volt még némi félig leégett brikett, amit annyira félre kell kotorni, hogy a kéményt a parázsrácsra lehessen állítani. Két jobban égõ újságpapírt (MN és NSZ együtt a legjobb, azok meggyulladnak már egymástól is, ha összegyûrjük õket) kell meggyürkélve a kémény aljára betolni. Ne legyen túl szoros, kapjon azért valami levegõt is a szén felette. Erre egy pár faszéndarab kell az elõzõ grillezés maradékából, amin van hamu. Már Öveges professzor is tanított arról, hogy a kockacukor cigarettahamuba mártva egyszerûen meggyújtható. Ez hatványozottan igaz a faszénre. A hamus darabokra tegyél néhány nagyobb darabot a szeneszsákból, majd töltsd meg a kéményt a többi faszénbõl. Az újságpapírt meggyújtva a faszén is begyullad. Amikor halljuk, hogy összenyomta a szén a pernyét, kicsit mozgassuk meg a kéményt, hogy a papírhamu lepotyogjon, amitõl jobban fog szelelni a csõ. Kb fél óra alatt szépen felizzik az egész, akkor a fogóval egyszerûen emeld le a kéményt a szénrõl, és tedd félre. A parázsra pedig egy nagyobb adag friss szén kerüljön, ami már hamar begyullad. Akkor jó, ha a teteje kifehéredik a szénnek (azaz hamu lesz rajta), mint a fenti képen látható. A grillen készített eledelek a hajtás után ...
A ház asszonya igencsak kitett magáért.
Elõkészített csevapcsicsa jellegû vegyes darált húst, egy kelt lepénytésztát, hummuszt, kápiát és padlizsánt, valamint egy adag fûszeres csirkeszárnyat grillezni egy adag kukoricasaláta körítéssel. Ha ezek közt valaki nem talál magának ennivalót, az haljon éhen!!!
A receptek egyenesen Babette tollából származnak, azokat az alkotó vetette papírra.
A tökéletes faszénparázs elérése elõtti fázisban (ekkor még nem olyan forró a rács) padlizsánt és kápiapaprikát grilleztünk. A padlizsánt célszerû picit sózni és olajozni - akkor kevésbé szárad ki. A kápiát Babette kicsumázta és kettévágta. Amúgy ezt ráért volna a sütés után, meg szárastul egyszerûbb is kezelni a paprikát (a grillre pakolni, forgatni, és a megsült héját leszedni), de így is finom lett. A padlizsánt bõ centi vastag karikákra szeletelték. Addig a darálthúskeverék megpróbált szobahõmérsékletre melegedni.
Persze a zöldség grillezésrõl nem készítettem képet, de azért remélem így is világos.
Kicsit felizzott a végére a tûz, mehetett rá egy adag lepény. A tészta Babette kenyértésztája, aminek receptjét egyszer tán megkapjuk(?):
- liszt
- kovász(?)
- olaj
Az olajjal megkent egy grilltálcát, majd öklömnyi tésztadarabokat kinyújtott vizes kézzel, és a fóliatálcára tette. Ezt egyszerûen rátettük a rácsra, lefedtük, és vártunk. A tapasztalat szerint addig kell sütni, amíg kicsit feketedni nem kezd a likakban a tészta: akkorra eléggé megsült az alja, hogy leszedhetõ legyen a tálcáról.
Csak egy tálcával sütöttünk, mert mindenki éhezett már. Amúgy is szépen felizzott a szén, mehetett rá a kidolgozott csevapcsicsa.
- fele marha, fele disznó volt, összesen 1,60 kg
- bors
- só kb egy teáskanál
- 5 nagyobb gerezd fokhagyma
- 1 tk szódabikarbóna (recept írta, nem tudom, mi lenne a szerepe, mert mintha nem is lett volna benne)
Az egészet jól összekeverte, és állt vagy fél napot a hûtõben. Ebbõl hengergettek a lányok rudakat, nekem meg pogácsát.
Éhen azért nem haltunk, elõkerült egy tál hummusz is, ami a lepénydarabkákkal fantasztikus étvágygerjeszõnek bizonyult.
- 4 ek tahini (Készítése: 3 púpozott evõkanál szezámmag - mozsárban olivával pasztává zúzva. Lustábbak turmixolhatják is. )
- 1 ü csicseriborsó
- kb fél deci olívaolaj
- só
- 3 közepes gerezd fokhagyma
- csipet bors
- turmixban nem egész simára passzírozni, saját levével beállítani a sûrûséget
- tetejére olívaolajat csurgatni
A ház asszonyának kedvence rendesen koldult, mintha nem kapna enni:
Amig ezt eszegettük, a csevapcsicsa megfordítható lett. Mivel az ilyen darálthúsok nagyon szeretik, ha a hõ direktben éri õket, ezért átraktuk a tálcáról a rácsra közvetlenül. Mindenféle csipeszekkel meg szedõlapáttal próbálkoztunk, de azért a kombinált fogó volt a tuti szerszám, csak nem fotóztam le, hátha valaki felháborodik rajt :)
Azért ennek a csipesznek a kitalálóját azzal büntetném, hogy naponta 100 grillen forgassa vele a zöldséget, vagy a húsokat ...
Gyorsan feltettük a kevésbé izzó rész fölé a csirkeszárnyakat is a rácsra. Még éppen odafértek. Amúgy is gyengébb tûzön kell elkezdeni, egyébként megégne a bõre és nyers maradna a csont mellett. A szárnyakat Babette egy német baromfi grillfûszerkeverékkel bolondította, ami igencsak jót tett neki.
Amikor a hús már megsült, az átpakolás helyett a grillrácsot forgattuk el 180 fokkal, hogy a csirke is a parázs fölé kerüljön. Összejött hát a vacsora, amit egy házimajonézes kukoricasalátával tálaltam magamnak. A többiek tányérjába nem lestem bele a géppel :)
Közben megsült a csirke, ami félúton megkapta társaságnak a maradék csevapcsicsát: jó lesz az reggelinek is hidegen! (Mármint a darálthús, mert a csirkeszárny nyomtalanul eltűnt.)
Babette sütött egy szirupos sütit is, ami semolina orange lemon cake névre hallgatott. Íme az autentikus recipe 32*23 ovális tál mennyiségre (a cup egy pohárnyi mennyiséget jelent, tipikus amerikai konyhai mértékegység):
- 2 cup búzadara
- 1 cup cukor
- 2 ek liszt
- 40 gr mandulaliszt (neem nem volt! itthon)
- 1,5 tk sütõpor (keveselltem, legközelebb 1 csomaggal teszek)
- 1 citrom leve és héja (ennek kéne narancsnak lennie)
- 3/4 cup olaj
- 3/4 cup tej
- 16 darab egész mandula a tetejére (ehelyett volt a szeletelttel megszórva)
- 4 tojás
- 1 tk kardamom porrá õrölve
Úgy csinálod, ahogy a muffint, külön a nedves és külön a száraz hozzávalók, majd összekevered és megsütöd
szirupja:
- 2 cup citromlé (nekem ebbõl 1 lime lé volt)
- 1 cup víz
- 1 cup cukor
- 2 cup méz
Ezt kell összeforralni, de nem kell besûríteni. Amikor kiveszed a sütit, azon forrón ráöntöd! (Legközelebb másfélszeres mennyiséget csinálok, mert ennyivel maradtak száraz részek, az meg nemfinom.)
Mondanom sem kell, hogy Waka azonnal elkezdte lopkodni a tányérról (és nekem is izlett) ...
Az estére/délutánra a kútban hûtött italok tették fel a koronát, ahova egyre gyakrabban jártak a fiúk utánpótlásért. Szerencsére ez bõvizû kút, hamar lehült benne bor, sör.
Miután jóllaktunk, meg elfáradtunk, a helyi panzióban szálltunk meg, ami egy étterem, kocsma, vegyesbolt és panzió együttese:
Szerencsére éjjel senki sem anyázott, jól aludtunk, majd még reggelire megtámadtuk Babette-éket, akik frissen sült kenyérrel és egyéb finomságokkal vártak minket (egyesek egy stampo házipálinkával indították a napot). A csevapcsicsa és társai remekül passzoltak a ropogós, még meleg fehérkenyérrel. Én mentás limonádéval öblítettem le a királyi reggelit.
Egy rövid túra a Rába partjára megerõsítette, hogy a feleségem továbbra is irtózik a békáktól.
Nagyon jól éreztük magunkat! Remek házigazdák, csodás környezet, szép macska - mi kell ennél több? Hát a finom étel!
Köszönjük.