Volt már bõ két éve krumplileves, de az biz nem az volt, amire Kádár et. gondolt! Egy krumplileves az legyen krumplileves. Nem kell abba gyökér meg kelkáposzta, meg miegymás.
Még Horvát Ilona is csak egy kis zellerlevelet használt bele. Igaz, megjegyzésben megengedi a gyökeret, stb.
Mivel nagyon finom házikolbászhoz jutottam a helyi kispiacon, elhatároztam, hogy egy kolbászos krumplilevest fogok fõzni sallangok nélkül. Kellett hozzá:
- 4 szem krumpli
- 1 vereshagyma
- 1 kis paradicsom
- 1/2 zöldpaprika
- 1 szál sárgarépa
- 2 zellerszár, mert lusta voltam zellerlevelet szedni a kertben
- 5 szál petrezselyemzöld
- 1 arasznyi kolbász
- 1 ek zsír
- 1 csilipaprika
- 1 kiskanálnyi pirospaprika
Azért a csili és a zellerszár már túlmutat a szimpla krumplilevesen ...
Mindent összevágtam kicsire, kivéve a krumplit, mert azt 2cm-es kockákra vágtam. Persze hámozás után, mert nem vagyunk Amerikában :)
A zsírban megpirítottam a hagymát, csilipaprikát, majd beleszórtam a többi apró zöldet. Ment bele a kolbász, a sárgarépa és a pici pirospaprika is.
 |
 |
 |
 |
Felkockáztam a paradicsomot is, hogy egy kis pikantériát adjon a lének. A pirított zöldségekre rászórtam a krumplit, amit erõs lángon szintén pirítottam kicsit. Ezután fekarikáztam a petrezselyem szárát 1 mm vastag karikákra, és egy bõ liter víz társaságában felöntöttem vele a krumplit. Ment bele a paradicsom is, és húsz percig fõztem. Ezalatt a krumpli is teljesen megpuhult.
 |
 |
 |
 |
Már csak az apróra vágott petrezselyemlevél hiányzott belõle, és lehetett is enni.
A csilipaprika is puha lett, gyorsan meg is ettem a levessel. Ez a paprika nem csípett, ez volt a szingapuri Hybird Peeper :)
