Igen, már megint karfiollevest főztem, ez nem Topy napja. Minden lehetőséget megragadok, hogy ilyet ehessek, ezért még azt is vállaltam, hogy most tejfelesen készítem el, amit amúgy nem szoktam.

Találtam a hűtőben egy szép méretes karfiolt, tejfel is van itthon, akkor most lepipálom a feleségemet, aki legutóbb kicsit puhára főzte benne a karfiolt. Kétszer is :)

Nem sok mindenben tér el egy szimpla zöldséglevestől, de azért egy kis csavart mindig érdemes beletenni.

• 1 közepes fej karfiol (kb 60 deka)
• 1,5 dl tejfel
• 1 sárgarépa
• 2 véknyabb petrezselyemgyökér
• 1 kis csokor petrezselyem (ilyentájt aranyárban van :(
• 10 centi póréhagyma
• 1 paprikacsuma (ami minden levesbe kell)
• kisujjnyi gyömbér
• 1 centis szelet karaláb
• 1 centis félszelet zeller
• 1/2 kisebb vereshagyma
• 1 kis girizd fokhagyma
• 1 csapott ek liszt (elhagyható)
• 1-2 ek bio repceolaj (hogy a feleségemnek is kedvezzek, amúgy vajat használnék)
• 2 ek biovegeta (szárított leveszöldség darabok só nélkül)
• 10 szem feketebors
• 1 mk pirospaprika
• só

A hagymát apró kockára vágtam, és feltettem az olajjal pirítani. Amikor már kezdett szinesedni, utána aprítottam a fokhagymát is. Mennyei illatok!!! Ezalatt megtisztítottam a zöldségeket, és a zeller kivételével kicsire felvágtam. A karalábot dobtam be a hagymába elsőnek, mert annak hoszabb idő kell, míg megpuhul! Pár perc múlva ment a többi zöldség is utána, amit a forró olajon dinszteltem kicsit. Szórtam rá kis sót - az gyorsítja a folyamatot.

A kissé megpuhult zöldségekre rászórtam a fűszereket is, majd felöntöttem másfél liter vízzel. Beletettem a pórét és a paprikacsumát is. Amíg ez lassan forrt, felszecskáztam a petrezselymet, hogy meglegyen, mire kell. A karfiolról levagdostam az apró setétebb foltokat, majd kisebb rózsákra bontottam.

A tejfelbe belekavartam a pici lisztet (enyhe habarást készítettem), majd a levesből mertem bele egy merőkanálnyit, hogy felmelegítsem kicsit. Ezután beleöntöttem a levesbe, és drukkoltam, hogy ne csapódjon ki.

Kicsapódott ...

Kihalásztam hát a puhára főtt póréhagymát, meg a zellereket és egy kis lé társaságában botmixerrel simára dolgoztam, amit azután egy szűrőn visszaöntöttem a levesbe. Ez süríti is, meg selymesebbé teszi a levest.

Ekkorra már szépen elkeveredett a tejfel is, beleszórtam hát a karfiolt. Ennek adtam 5 percnyi rotyogást, amikor még mindig roppanós volt. Ekkor levettem a tűzről, belekevertem a petrezselymet is.

Nem akartam, hogy puhára főjön a karfiol, ezért azonnal beállítottam a mosogatóba hideg vízbe, hogy 50C-re lehűtsem.

Gyorsan kitálaltam egy tálkányit belőle magamnak és boldogan állapítottam meg, hogy még most is ropogós a karfiol, ahogy én szeretem :)

Tanulság: Ha szereted a karfiolt roppanósan, akkor gyorsan hűtsd le a leves. Ha húslevesbe teszed, akkor azonnal zárd el alatta a lángot, amikor (utolsóként) beletetted a lébe. A húsleves elég nagy adag, annak a saját hője tökéletesen megfőzi.