Benzin kivitt a városszéli ötbetűsbe. Útba esik neki hazafelé, csak azt kellett kivárnom, míg összeszedte a gyermekét az iskolában. Nem szeretek ott vásárolni, de olyan alapanyag kellett, ami a környékünkön nem kapható. Valami megmozdult bennem, megvettem a meglepően drága csodát és iszkoltam is kifelé, mint aki parázson lépked.

Kép innen.

Kisütött a nap, nagyot szippantottam az eső utáni levegőből aztán rágyújtottam. A semmiből elém penderült egy fiatalember. Nagyon fiatalos, nagyon lendületes, nagyon trendi. Belőtt séró, gondosan nyírt borosta, hatalmas mosoly. Kezében tablet, mellén az egyik nagy hazai mobilszolgáltató logója.
- Hallotta Ön, hogy az xphone 3G lefedettsége kilencvennyolc egész négytized százalékos? - szegezte nekem a kérdést.
- Azt hiszem - hebegtem.
- Ön is az xphone-nál van?
- Nem.
- Hanem?
- Másiknál.
- És Önnek okostelefonja van?
- Nem.
- Hagyományos?
- Nem, érintőképernyős, de nyolcéves modell, Symbian operációs rendszerrel.
- Szokott mobil internetezni?
- Nem.
- Miért nem?
- Mert olvasószemüveg nélkül nem látom rendesen a kijelzőt.
- És ha meg akar nézni valamit az Interneten?
- Erőt veszek magamon, és nem nézem meg.
- És ha nagyon fontos?
- Akkor felírom és megnézem otthon az asztali gépen.
- Nem gondolt még rá, hogy egy korszerűbb készüléket vegyen?
- De gondoltam.
- És?
- És gyorsan lebeszéltem magam, nagyon sokba kerül.
- Manapság már ötven-hatvanezerért lehet kapni szuper okostelefonokat.
- Nekem az ötven-hatvanezer forint is sok pénz egy telefonért.
- Milyen telefont venne szívesen?
- Szívesen? Nézzük csak, 16 magos processzor, 256 G tár, 8 G memória. Nagy fényerejű, 6 hüvelykes, 4 K felbontású kijelzővel. Ja, és ne kerüljön többe húszezernél, de azt is le lehessen beszélni.
- Ilyen telefont soha nem kap.
- Az biztos.
- És most mit fog csinálni?
- Söprök haza, mert piszkosul csikar a joghurtos salátaöntet.
- Már úgy értem, a telefonnal mi lesz?
- Használom a régit.
- Nem érdekli esetleg...
- Érdekel, csak nem telik rá - mondom menni készülve.
- Viszontlátásra.
- Szép napot.
Éppen hazaértem, ha száz méterrel messzebb lakom, oda lett volna a jó hírem.