Idén sincs okom panaszra, a kabaktermésűek nőnek, akár a gomba. Ráadásul Kistesó rávett, hogy még arra a szabad helyre is vessek. Be is ütött rendesen, én meg el voltam havazva, mire felocsúdtam, megint gigászi tökök hevertek mindenfelé. Nagy gond nem volt vele persze, a sok városi kolléga és ismerős között pillanatok alatt elfogyott. A második hullámmal viszont nem volt minden rendben, az ujjnyi cukkinik sorban rothadtak le. A patisszon meg szárra hízott, aztán egyszer csak előbukkant a semmiből egy tucatnyi levesestál méretű Szaturnusz. Egy hete végre megérkeztek a várva várt esők, és újra megindult a szűkösen csordogáló tökcsap. Gyorsan lecsíptem három kis édeset és nekiveselkedtem egy cukkinisalátának.

A recept ötletét innen vettem, persze átformáltam a magam ízlésére. Először nem akartam céklát tenni bele, de ahogy nyűttem ki a kaprot, véletlenül kijött egy. Gondoltam, akkor legyen valami bohókás színe, húztam fel pár sárgarépát is. A cékla persze megfogta az egészet, de az íze jó volt benne.

Hozzávalók:

- 3 kisebb cukkini

- 2 sárgarépa

- 1 kisebb cékla

- 1 jalapeno paprika

- 1 szál újhagyma

- 18,5 dkg feta

Az öntethez:

- 1 fél citrom leve

- 3 evőkanál olívaolaj

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 kis csokor petrezselyem zöld

- só

A hozzávalókat megmostam, meghámoztam, amit kellett.

A cukkiniket, a céklát és a répát zöldséghámozóval „felszeltem”.

A jalapeno-t és az újhagymát apróra vágtam. (Az újhagymáról nem készült kép.)

Az öntethez lereszeltem a fokhagymát, finomra vágtam a petrezselyem zöldet, és összekevertem az olívával és a citromlével. Egy csipet sóval ízesítettem.

Összeforgattam a zöldségeket, és rámorzsoltam a fetát.

Összekevertem az egészet az öntettel, és pár órára a hűtőbe tettem, hogy összeérjenek az ízek.

A melóban ebédre ettem, egy kis pirítóssal, hogy azért valami szénhidrát is jusson a szervezetembe. Jó volt, két evésre elpusztítottam. Legközelebb valami joghurtos öntettel fogom kipróbálni.