Idén sincs okom panaszra, a kabaktermésűek nőnek, akár a gomba. Ráadásul Kistesó rávett, hogy még arra a szabad helyre is vessek. Be is ütött rendesen, én meg el voltam havazva, mire felocsúdtam, megint gigászi tökök hevertek mindenfelé. Nagy gond nem volt vele persze, a sok városi kolléga és ismerős között pillanatok alatt elfogyott. A második hullámmal viszont nem volt minden rendben, az ujjnyi cukkinik sorban rothadtak le. A patisszon meg szárra hízott, aztán egyszer csak előbukkant a semmiből egy tucatnyi levesestál méretű Szaturnusz. Egy hete végre megérkeztek a várva várt esők, és újra megindult a szűkösen csordogáló tökcsap. Gyorsan lecsíptem három kis édeset és nekiveselkedtem egy cukkinisalátának.
A recept ötletét innen vettem, persze átformáltam a magam ízlésére. Először nem akartam céklát tenni bele, de ahogy nyűttem ki a kaprot, véletlenül kijött egy. Gondoltam, akkor legyen valami bohókás színe, húztam fel pár sárgarépát is. A cékla persze megfogta az egészet, de az íze jó volt benne.
Hozzávalók:
- 3 kisebb cukkini
- 2 sárgarépa
- 1 kisebb cékla
- 1 jalapeno paprika
- 1 szál újhagyma
- 18,5 dkg feta
Az öntethez:
- 1 fél citrom leve
- 3 evőkanál olívaolaj
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 kis csokor petrezselyem zöld
- só
A hozzávalókat megmostam, meghámoztam, amit kellett.
A cukkiniket, a céklát és a répát zöldséghámozóval „felszeltem”.
A jalapeno-t és az újhagymát apróra vágtam. (Az újhagymáról nem készült kép.)
Az öntethez lereszeltem a fokhagymát, finomra vágtam a petrezselyem zöldet, és összekevertem az olívával és a citromlével. Egy csipet sóval ízesítettem.
Összeforgattam a zöldségeket, és rámorzsoltam a fetát.
Összekevertem az egészet az öntettel, és pár órára a hűtőbe tettem, hogy összeérjenek az ízek.
A melóban ebédre ettem, egy kis pirítóssal, hogy azért valami szénhidrát is jusson a szervezetembe. Jó volt, két evésre elpusztítottam. Legközelebb valami joghurtos öntettel fogom kipróbálni.