Jó hosszú a cím, pedig még a krumplipüré különlegességét sem írtam bele! A mai ebéd terveink szerint töltött padlizsán lett volna, mert akciósan vettünk 3 szép példányt. Ahogy vadászom a csodahüttõben kevéske darált hús után, beleütközöm a biokacsa combjaiba.
Nem lesz itt töltött padlizsán, hanem sült kacsacomb! Ahhoz meg jól passzol egy kis krumplipüré. Múltkori csontvelõs tapasztalatom oly jó volt, hogy most elképzeltem a padlizsánt a pürében, meglátjuk hogy sikerül.
Elõszöris elõvettem, mi kell a kacsához:
- a 2 kacsacomb
- 1 vereshagyma
- 5 girizd fokhagyma
- 3 ek kacsazsír
- só, pici majoranna, bors
Bevagdostam a combon a bõrt, hogy jobban kiadja a zsírját, bár nem volt sok neki. Bedörzsöltem sóval és pirinyó feketeborsot daráltam rá.
A majoranna már csak éppen mutatónak került a húsra. Egy pontméretû fedeles serpenyõbe kanalaztam a kacsazsírból. Harminc percet pihentettem a combokat, majd bõrös felükkel lefelé közepes lángon a zsírba tettem õket. Megtisztítottam a hagymát és a fokhagymákat, majd a combok közé szórtam.
Negyedóra alatt szépen megpirult a bõr. Megforgattam õket és beleöntöttem egy deciliter vizet és lefedve visszatettem a tûzre egész kis lángra. Így pároltam majd három órát, néha forgatva és pótolva kis vizet a fedõ alatt.
Amíg a kacsa párolódott, összeszedtem a köret összetevõit:
- 65 dkg krumpli (ennyit találtam itthon a régi krumpliból)
- 1 méretes padlizsán (40 dkg)
- 4 dkg vaj
- petrezselyemlevél
- kis marék barna csiperke
- 4 ek tejfel
- 2 ek olivaolaj
- só, bors
A krumplit meghámoztam és kisebb kockákra vágva sós, köményes vízben feltettem fõni. A padlizsánt szintén hámoztam és kockáztam. Megsóztam és borsoztam, majd 2 ek olivaolajra dobtam egy serpenyõben. Kicsit odapirítottam, majd lefedtem a serpenyõt, hogy párolódjon. Míg a krumpli fõtt, idõnként megkevertem a padlizsánt.
Harminc perc alatt megfõtt a krumpli és a padlizsán is szépen összeesett. A krumpliról elmentettem a fõzõvizet - jó lesz egy kis leveskének - és beledobtam a vajat. A padlizsánba belekevertem egy kis maréknyi apróra vágott petrezselymet. Ekkor eszembe jutott pizzaszeletvágó az õ tejszínjével, ezért az õ kedvéért tejfelbõl kanalaztam a krumplira - ilyet még úgysem csináltam! Krumplitörõvel pürésítettem, majd beletettem a padlizsánt. Szépen elkeverve készen is volt a különleges püré.
Már csak azt kellett megvárni, hogy feleségem hazaérjen. Addig is bekapcsoltam a grillt a sütõben és a két kacsacombot - immáron a zsírja nélkül - betoltam bõrével felfelé egy alufólián, hadd piruljon. A mini gombákat kicsit megfuttattam kanálka vajon és már tálalhattam is a fejedelmi ebédet.
A padlizsános krumpli igazán remek lett. Ilyet még nem ettem, sem nem olvastam, de valaki ezt is biztos kitalálta már. A padlizsán állagával szépen belesimul a pürébe, de az íze kiugrik, amikor épp egy darabot nyom szét a nyelved. A tejföl pedig igazán üdítő volt a sok tejszín után! A kacsa bõrébõl nekem két adag is jutott és remek volt!
Az étel megkoronázására feleségem két karéj kenyeret is eltunkolt a kacsa sütőzsírjában.