Vagyis csilis hús. Nem csilis bab, nem is csilis kukorica, csak hús. Tiszta hús. Texasban a hús szentség, amit nem kutyulnak össze holmi babbal vagy kukoricával! Az is igaz, hogy jobb marhát nem ettem még sehol, mint Texasban (talán csak az a Kobe Beef Tokioban?), pedig sok államot végigettem.
Hosszú értekezést lehetne írni a különféle csilikrõl, azok tájjellegû variációiról, de ezt meghagyom nálam érdemesebb személyeknek, mint Cserna-Szabó András vagy Váncsa mester. Eddigelé én csak ettem, soha nem fõztem. Fõleg "mexikói" étterem láncban, Texas Roadhouse vagy Shorties, vagy idehaza a Glóbusztól dobozban. Érdekes módon Mexikóban nem találkoztunk vele, pedig állítólag mexikói étel. Annyit azért felderítettem, hogy nem autentikus mexikói az étel, ez Texasból szivárgott át hozzájuk, tehát nem meglepõ, hogy délebbre már nem találkoztunk az étlapon vele.
Nagyjából elfogyott minden fõtt étel a hûtõbõl, én meg éheztem igencsak. Feleségem hosszúnapos - biztos nagyon éhesen jön majd haza. Mit is fõzzek? Egy túra a csodahüttõhöz nem adott használható ötletet. Találtam ugyan egy szép nagy baromfiaprólékot, vagy 80 dekát, de azt feleségem most nem kér. Volt ott körömpörkölt - több adag is - de azt õ nem eszi.
Bánatomban a kamrában kezdtem bámészkodni, amikor szembeötlött egy sok-sok éve vásárolt "2-Alarm Chili Kit" feliratú doboz. A doboz oldalát kezdtem böngészni, van-e benne olyan fûszer, ami nekem nincs? Az édes csiliporon kívül mindenem van, azt meg kiszedem a dobozból. A döntés megszületett: csilit fõzök. Darálthúsok mindig vannak a csodahüttõben, hagyma is van, meg paradicsom is.
Lássunk hát neki. A hozzávalók:
- 1 kg darált marha (ebben most volt 30 deka sertés is)
- 1 doboz hámozott paradicsom (lehet házi sûrû paradicsomlé is a szerencsésebbeknek)
- 1 fej lilahagyma (csak megtaláltam, amikor kellett)
- 1 fej vereshagyma
- 5 girizd duci fokhagyma
- 1/2 liter alaplé (vagy víz)
- 5 deka chilipor
- 2 ek PO féle füstölt paprika (chipotle)
- 1 ek cayenne bors (ami szintén csili paprika, csak csíp)
- 2 ek csípős pirospaprika
- 2 ek kacsazsír (vagy olaj)
- 2 marék szárított oregano morzsolva
- 7 dkg JÓ csokoládé vagy minõségi kakaópor
- 1 evõkanál cukor, ha nagyon keserû a kakaószármazék
- 2 ek koriandermag
- 1 kk kömény vagy kumin
- 1 kk egészbors
- 1 doboz sör
- só
- öntöttvas vagy cserép lábas
A tálaláshoz (mind opcionális):
- 1 fej fehérhagyma
- tejfel
- Tortilla
- Babkonzerv
- Kukoricakonzerv
- Monterey Jack sajt (csípõs chedar típusu sajt)
A hagymákat felkockáztam, a fehérhagymát félretettem a tálaláshoz.
A legnagyobb öntöttvas fazekamat vettem elõ hozzá (Cena 1 rubel 20 kopek), mert ez az étel lassú, de kiadós hõt igényel. Ebbe téve a zsírt, a hagymákat megpároltam, de csak annyira, hogy a fokhagyma ne piruljon meg.
A darált húst belekevertem a hagymába és nagy lángon folytonos kavarás mellett szépen kifehérítettem.
A koriandert, köményt és a feketeborsot egy pici serpenyõben megpirítottam, majd a mozsárban porrá törtem. Hogy mennyivel könnyebben megtörhetõk ezek a fûszerek némi pirítás után. Az illatukról nem is beszélve!
A hús már szépen kifehéredett, mehet bele a csili és a paprikaporok.
Jól elkevertem, majd beleszórtam a chipotle (pardon, PO féle füstölt paprika!) port, belemorzsoltam az oreganot és a mozsár tartalmát is. Kapott még egy csapott evõkanál sót: ne szomorkodjék a hús, hogy nincs itt a jóbarátja.
Hozzáadtam az apróra tört csokoládét, az alaplevet és alapos folytonos keverés után beleöntöttem a sör felét.
Jól összerottyantottam, majd a hámozott paradicsomot kiborítottam egy tálkába, ahol kisebb darabokra vágtam. Erre valószínûleg nincs szükség, szétfõ az mire a csili elkészül. Ez is ment a levesbe csilibe.
Fél óra rotyogás után a maradék sört is beleöntöttem, mert nagyon sûrûnek ítéltem. Kóstolás után úgy éreztem, kell egy kicsi cukor is bele, hogy ellensúlyozza a csoki keserûségét és a paradicsom savanyúságát. Fedõ alatt a sütõben 140 fokon sült egy bõ óráig - ott nem kell kevergetni.
A tálaláshoz szintén a csodahüttõben fellelt tortilla lapokhoz fordultam, feleségem viszont egy kukoricakonzervet csapott el hozzá. Lehetne persze babot is beletenni, az is finom. Ha hozzájutottam volna, akkor még Monterey Jack sajtot reszeltem volna durvára a tetejére, így csak a tejfellel és a hagymával tálaltam.
A tortillát száraz serpenyõben picit megpirítottam egy kis sajttal a tetején, majd erre halmoztam a csilit.
Feleségem kukoricával vette el a csípõsségét (pedig õ "Some Like it Hot"):
Én viszont tejfellel enyhítettem, de csak kicsit.
Mivel ez egy kiadós mennyiség, három doboz fél kilós adagot lefagyasztottam a gyerekeknek.