Ez a mûfaj saját gyakorlatomban komolyabb, társas étkezések esetén merül fel. A fõzés közbeni csipegetést nem számítom ide, ráadásul én nem is igen szoktam, inkább koncentrálok, elmélyülök és élvezem a fõzést. Akár étlen-szomjan. Pardon, szomjan azért mégsem.
Más ám a helyzet, ha szívbéli jóbarát érkezik, rokonok, kollégák, ami nálunk, szerencsére gyakran megesik. Ilyenkor nem mindegy, mi lesz vendégünkkel, amíg a bogrács tartalmára végre kimondom a várva-várt „fogjuk rá, kész” igét.
Nem mindegy, hol vagyunk, kint, bent, hideg vagyon , avagy Canicula fényeskedik, hosszú party, rövid, buli, avagy szakmai találkozó, tárgyalási hangnemben. Messzirõl jött a vendég, vagy csak beugrott, fiú, avagy lány, gyermek van-é, szóval ne is soroljam a számtalan körülményt.
Ugyanakkor, saját stílusom azért van, amit nem nagyon hagyok kizökkenteni, hozzám jönnek, én pedig önmagamat adom az ételben rejlõ információkkal.
Namost, ebbõl lesz valami, amely élménynek elõmozzanatáról írok.
Az elõétel, amely leülteti a vendéget, hangulatot teremt, kinyitja az érzékeket, megnyugtatja az éhes gyomrot, de fel is csigázza az érdeklõdést, illik az esetleges pálinkafélék fogyasztásához. Az italok témáját viszont most kikerülöm, mint a gyümölcsökét is, ezek természetesen mindig vannak az asztalkánkon.
Tehát az elõétel legyen izgalmas, ne tompítson, adjon apró csengéseket, mennyisége alkalomszerû legyen, de ne sok. Legyen nyáron üdítõ, télen melengetõ. Jó, ha fûszeres, de soha ne múlja felül a fõételt fajsúlyosságban.
Kissé fáradt, kedves, érkezõ vendégünknek üdvözlõ koccintás után adhatunk egy feketét, esetleg ilyen mini kalácskával.
Bevált gyakorlat, hogy Anahita megkínálja könnyû, finom kenyérlepényével.
Vagy focacciat tesz az asztalra.
Melegben, könnyû, savanykás haltatár,
Vagy pástétom is lehet.
Hidegben, melegben illõ lehet ez a szarvasbélszínbõl, vadnyúlmájból 4:1 arányban készített borókás vadpástétom, portói zselével. Ez nagyon ütõs, csak óvatosan.(betyár finom)
Úgy tapasztaltam, hogy nagyon alkalmatosak a fûszeresen pácolt, gyengéden melegfüstölt halak, húsfélék. Nagyon szokták szeretni, igazi illat, íz szimfóniák.
Lehet finomra vágott zöldséggel frissített halsaláta.
Vagy finom kis szendvicsek készíthetõk belõlük.
Vendégünk külön is összeállíthatja kis katonáit, itt kenyérre kenhetõ ikramajonéz, torma, füstölt lazac, paradicsom.
Fûszeres füstölényszeletkék készülhetnek szárnyasból is.
Nagyon finom szûzpecsenyébõl. Ez fûszerkéregben pirított, majd füstön zsengélt szûz, kis vörösboros, kökényes pecsenyelével.
Jól eshet egy kis házi, cserépedényes olajoshal, citrommal.
A belsõségek is jó falatkák. Ezekbõl ezt a fokhagyma, majoranna kíséretében pirított csukamájat ajánlom, kis pirítós csíkon.
Nem említettem a sajtokat, jó az is, ám én rövidebb borozásnál, illetve desszertnek jobban szeretem, vagy ételek kísérõjeként, esetleg fõelemként.
A salátakompozíciókon is lehet gondolkodni , szeretjük, de más, nem elõétel pozícióban, jobban mûködnek nálunk.
Igyunk akkor egyet, és meséljetek az elõételrõl, most Ti!
Az utolsó 100 komment: