Ismét indul a paradicsomszezon. Igérem, nem fogok 50 részes szappanoperát írni belõlük, de a tavalyi évben letisztult elkészítési módszer azért megér egy misét. Hát még a Wakától kapott paradicsomok!!

Végre annyi a piros a bokrokon, hogy érdemes szedni. A flamingó (Babette kedvéért pirosra festett pelikán) színû paradicsomból 3 kiló jött le, míg az ökörszívbõl vagy 6 kiló. Lett még vagy egy kiló lucullus is (azt én menet közben meg-megvámolom, és elmajszolom a kertben, mint egy tiltott gyümölcsöt).

Az elsõ képen 2,6 kg rücskös, a másodikon 2 kg síma ökörszív. Nem csalás és nem ámítás: 5 szem paradicsom pont két kiló. A harmadik pedig a rekorder (most még) a rücskösbõl 39 dekával.

Ennyi paradicsomhoz sok-sok fûszernövény kell. Idén még nem használtam szárított fûszert, így

• Bazsalikom
• Zsálya
• Kakukkfû
• Rozmaring
• Oregano és
• Fokhagyma

képezte a fûszerágyat olivával és sóval megalapozva.

A paradicsomokat meghámoztam (forróvizes módszer - nagyon sokat kellett hámozni).

A fokhagymákat egy bárddal megcsapkodtam - ezzel a trükkel szinte egy mozdulat egy gerezdrõl a héj eltávolítása! Ezt a bárdot apósom gyártotta még az átkosban, és azóta is használatban van például farhát darabolásnál a kutyának (meg a csirkenyakat is ezzel vágtam a macskának, míg élt).

Egy tepsibe nem fér, amúgy sem akartam a kétféle paradicsomot keverni, ezért egy nagy jénait vetettem be a rücskösnek és a nagy zománcos sütõtepsit az ökörszívnek. A tepsiket 1-2 dl oliva olajjal meglocsoltam, ebbe a darabokra vagdosott fokhagymát beleszórtam. A megmosott, leszárazott fûszernövényeket pedig megpróbáltam egyenletesen elosztani az olaj tetején. Persze itt rögtön le is buktam, mert két szál tárkony is került bele, de ezt ne áruljátok el a feleségemnek! A szárak egy részét is beleszórtam, hisz azokban is van illatanyag. Mindezt durva sóval becsületesen megszórtam.

A meghámozott paradicsomokat kettõbe vágtam, majd - ha elég nagy volt, akkor mokkáskanállal, ha kisebb, akkor csak kinyomva - eltávolítottam a magok és a lé nagy részét. Szerencsére ennek a paradicsomfajtának ez nem nagyon van, meg az se baj, ha marad benne egy kevés.

Az összenyomott félparadicsomokat vágási felületükkel lefelé szorosan a tepsiben várakozó fûszerek tetejére sorakoztattam. Amikor megtelt (kicsit csaltam, mert egy nagy ökörszívvel kellett pótolni a rücsköst, hogy tele legyen az üvegtepsi), további fûszerágacskákat nyomogattam a paradicsomok közé. Ha a paradicsomod nem igazán édes, akkor ebben a fázisban két evõkanálnyi (vagy ahogy szereted) cukrot lehet rajta szétszórni. Nos, erre nekem abszolute nem volt szükségem! A végén pedig a tetejére is szórtam durva sót és meglocsoltam kis olivával, mielõtt a sütõbe küldtem volna.

A nagyobbik tepsit hasonlóan fûszereztem, mint a jénait, csak értelemszerûen mindenbõl több ment bele.

Alább látható, amikor kiskanállal szedtem ki a magot/levet. Itt sem takarékoskodtam a paradicsomok közé bedugdosott ágacskákkal. Látható, hogy néhány paradicsom tudott volna még érni, de már így is édes volt. Ha látnátok, az olaszok milyen zöld paradicsomokat használnak ...

A két tepsi békésen elvan egy sütõben kb 130 fokon, picit nyitott ajtó mellett 5 teljes órán át.

Hogy addig se unatkozzam, a kinyomott levet egy bõ kilónyi kecskeméti jubileum paradicsommal kiegészítve (hámozva, darabolva) a fûszerek maradékával és egy csokor zeller/petrezselyemlevéllel fõzögettem, besûrítettem a felére.

A végeredmény három csinos kis üveg lett, kb 1 liternyi. Jól fog ez még jönni télen!

A megsült paradicsom bizony rendesen összeesett! A tepsibõl a paradicsom pacákat villával helyeztem szélesszájú 3 decis üvegekbe. Legjobb erre a célra a salsás üveg, amit szerencsére barátaink sokat vesznek, és tõlük megkapjuk. 2-3 paradicsomrétegenként a megsült fokhagymákból is tettem bele bõven. Amikor az üveg megtelt, egy nagy evõkanálnyit a tepsiben lévõ olivából ráöntöttem, majd mikróban forrásig hevítettem, mielõtt lezárom a kupakot. Hogy illusztráljam, mennyire összeesett a paradicsom, a jénaiban lévõ bõ három kilóból mindössze az alábbi 3 üveg lett, míg a nagytepsi 6 kilója 5 üvegre zsugorodott.

Ezután már csak a cimkézés és a kamrába rejtés volt hátra. Megenni majd télen, amikor nincs ízes/illatos friss házi paradicsom.