Történt, hogy Vörösbor (de) Minőségi felezett hántolt zöldborsót keresett. Ez olyan mint a sárgaborsó, csak zöld. Hogy ő évek óta enne olyat. Itt meg a nagyfalu peremén a hazai hiperben lehetett kapni.
Próba-szerencse magamnak is vettem egy zacskóval, hogy majd kiróbálom.
Hozzávalók:
- 1/2 kg Hántolt zöldborsó feles
- 2 fej vereshagyma
- 1/2 szárított kápia paprika
- 1/4 szárított Chile guajillo (enyhén csípős, de nagyon aromás mexikói csili paprika)
- 1/2 l füstölt lé a fagyasztóból
- 15 dkg bacon szalonna
- 5 dkg szalonna vagy 2 ek zsír
- kis marék fokhagyma
A borsót még előző este beáztattam bő vízbe, bár állítólag anélkül is készíthető, csak tovább kell főzni.
A szalonnát és a bacont kicsi kockákra vágtam és ropogósra sütöttem (ez még nem ropogós, de higgyél nekem)
A hagymákat közepesre aprítottam, a fokhagymát meghámoztam, de egyben hagytam. A szárított kápia úgy keletkezett, hogy az éretlen paprikáimat még az ősszel tálcára tettem és a szobában szép lassan beértek, később pedig összeszáradtak. Már csak kettő van belőle, és remek ízt ad az ételnek.
Mégsem lett volna szabad nekem hinned! Arra figyelj, amit csinálok, ne arra, amit mondok - hogy a "nagyokat" idézzem. A szalonna rész nem lett ropogós, de ettől függetlenül tányérra szedtem szűrőkanállal. Egyrészt, mert feltétnek szánom a pürére,
másrészt meg kellett a zsír, amiben a hagymát megpirítom. A fokhagymát és a pirosakat is megfuttattam kicsit a zsíron, de az alap cél az utóbbiak főzése, nem pedig pirítása.
Beleborítottam a borsót az áztatóvízzel egyűtt és hozzáadtam a kocsonyás füstölt lé felét, hátha túl sós.
Nem volt túl sós, meg lé is kellett még a borsónak. Rotyogott is pirinyó lángon az öntöttvasban vagy két órát. Talán nem kell ennyi, de közben elmentem vásárolni.
Nem rántottam be, mert a borsó saját ízére voltam inkább kíváncsi és ezt nem bántam meg. Botmixerrel simára kavartam. Amúgy szeretem, ha kicsit darabos a borsó, de most a hagyma és fokhagyma darabkákat kellett elsimítani a pürében. Egy kanálnyi pörccel és pár csepp olivával díszítettem.
Miután ez is borsó, mint a sárga, az állaga hasonló a sárgaborsópüréhez, ám az íze selymesebb. A sok hagyma pedig egy kis édes ízt is hozzáadott.
Kicsit megijedtem, amikor a fél kiló borsó megdagadt és lett bő két liternyi püré, hogy ki fogja ezt mind megenni, de estére úgy elfogyott, mintha nem is lett volna - pedig csak ketten vagyunk! Így aztán vettem is egy újabb zacskóval a kamrába.