Itt az ősz, felhúzásra érett a zeller. Ilyenkor már az illata is elkábít, kénytelen vagyok egy krémlevest főzni. Persze volt már ilyen recept, de mint ott is megjegyeztem, ez minden alkalommal más - ahogy az összetevők diktálják!

Szóval felhúztam az utolsó előtti zellert a veteményesből! Vagyis reszkessetek, van még egy utolsó, amiből szintén lehet posztot készíteni :)

Ez a darab kb 70 dekagramm volt, ami felhatalmazott egy nagyobb, többszemélyes adag készítésére. Elsődleges szempont volt, hogy ne legyen benne liszt (glutén), mert rajtam kívül csak olyan kedves barátunk eszi, aki viszont lisztet nem ehet.

Ez nem túl nagy gond. Ha már azt is figyelembe kell venni, hogy nem ehet tejterméket, úgy már nehezített a pálya. Mindegy, meg kell kísérelni a főzést! Szerencsére a gyümölcsökkel nincs túl nagy gond, hát begyűjtöttem a kertből, amit úgy éreztem, ő is megehet:

• Egy méretes zellergumó (kb 70 deka)
• 2 szép zöld téli körte
• 2 érett birskörte  (tudom, ezek furcsa alapanyagok, de hidd el, nagyon jól passzolnak a zellerhez!)
• 1 kisebb vereshagyma
• 1 méretes gyökér (fehérrépa)
• 3 kicsi krumpli sürítőnek
• Majoranna, kakukkfű, zsálya, petrezselyem és darált dió.
• vaj/ghí/oliva olaj - ahogy kedveled.
• Most nem használtam erőszakos fűszereket - csak gyengéden módosítottam az alapízt.

A zöldségeket meghámoztam, feldaraboltam kicsire. A hagymát apróra vágtam és egy kanál vajon feltettem párolódni fedővel letakarva.

Egy szép nagy serpenyőben vajat hevítettem, majd beleszórtam először a körtét és a birskörtét, amit apróra vágtam hámozás után. Megszórtam egy kávéskanál cukorral és csipet sóval, majd addíg hevítettem, amíg megpirult.

Ami így elkészült, ment a hagyma után a fazékba. Felkarikáztam a gyökeret, és kicsiny cukron, sóval alaposan pirítottam. Ez is a fazékba ment.

Utolsó fázisban a zellerdarabokat sóztam és cukroztam, majd a forró vajon megpirítottam.

Végül minden zöldség a fazékban végezte és felöntöttem két liter vízzel (kifogytam a húsleves alapléből, kockát meg nem akartam beletenni. En meg csak vártam, hogy mind megpuhuljon. A krumplit nem pirítottam, csak beledobáltam a zeller mellé a fazékba.

Menet közben felaprítottam egy kis csokor petrezselymet kis oregánóval, zsályával, kakukkfűvel és majorannával a kertből. Ezt a keveréket már csak akkor adtam a krémleveshez, amikor minden puhára főtt és botmixerrel igazi püré lett belőle.

Mielőtt idáig jutottam, a marék diót is megdaráltam, és beleborítottam a levesbe. Ez is segít süríteni a levest, meg ad egy kis extra ízt is.

Ekkor persze szokás szerint elfeldkeztem a levesről - különösen, hogy befutott 2 kacsacomb, amivel valamit csinálnom kell. Ez majd egy másik poszt tárgya lesz.

Kb 2 óra múlva a levest késznek nyilvánítottam. Belemerítettem a botmixert, és pürésítettem, ahogy csak bírtam. Amikor úgy ítéltem, kész, beleszórtam a felaprított petrezselymet, mert azt nem akartam főzni.

A fazekat hideg vízbe állítottam, kevergettem, amíg a leves meghült, majd műanyag dobozokba porcióztam.

Azért stikában megettem egy tányérral a teraszon, amit csöpp vajon megsütött apróra vágott bacon szalonnával dekoráltam.

Remek lett! A birsalma és a bacon adott egy új dimenziót a levesnek - érdemes volt kipróbálnom!