Az oroszkrém tortának semmi köze nincs az oroszokhoz. Nevét alkotójáról kapta, egy Oroszi nevű magyar cukrászról. Oroszi-krémtortának hívták, ami oroszkrém tortára egyszerűsödött.

Nálunk, ha nekem van szülinapom, semmi mást nem kérek, mint egy oroszkrém tortát. Nem vagyok édesszájú, de ezt a tortát nagyon szeretem. Persze mást is kapok, hiába beszélek, de ez így jó.

Alkalmam adódott nyomonkövetni a legutóbbi esemény tortáját immáron fényképezőgéppel, feleségem kezeiből.

A tésztához:

• 30 dkg porcukor
• 6 tojás
• 20 dkg liszt
• 6 ek víz

A krémhez:

• 15 dkg cukor
• 10 dkg rumba áztatott mazsola
• 5 dkg kandírozott narancshéj
• 3+3 dl tejszín
• 5 tojás
• 3 dl tej
• 2 dkg zselatin (nem 3, mint a nyilvános receptekben!)
• fél rúd vanília magjai kikaparva, vagy vaniliás cukor, vagy 1 kk vaniliakivonat

A vizes piskótához a tojásokat válaszd ketté. A sárgáját a cukor felével és a vízzel keverd fehérhabossá (a robotgép isteni egy találmány!). Verd fel a fehérjét is a cukor másik felével jó keményre.

Egy nagy (26 cm) kapcsos tortaforma fenekére tégy sütőpapírt - azt könnyebb leszedni róla, mint zsírozgatni és lisztezni. Mint látható, a pereméről is lejött már minden tapadásgátló anyag - onnan símán késsel körülvágással távolítjuk el a tésztát.

Szitáld a lisztet a fehérjébe, apránként összekeverve, majd öntsd a kikevert sárgáját is hozzá. Az ílymódon elkészült könnyű piskótatésztát kanalazd a sütőformába.

Próbáld nagyjából egyenletesre elsimítani, és mehet is a 200 fokos előmelegített sütőbe 25 percre.

Ne ijedj meg, ha enyhén égett papírszag van a sütés közben, ezen a hőfokon a papír már barnul (meggyulladni csak "451 Farenheit" -en fog, aki látta/olvasta, érti). Nem is annyira égett meg az a papír. Persze körbe is lehetett volna vágni a tortaformát ...

A fenekéről a papír ilyenkor frissen kiszedve a sütőből még jól lehúzható. Ha hagyod kihülni, rászárad és az istennek sem lehet kés nélkül eltávolítani. Így viszont a deszkáról áttéve egy hűtőrácsra megvárhatjuk, mig rendesen kihül.

A hideg tortát egy jó hosszú késsel 3 vagy 4 lapra vágjuk attól függően, mennyire emelkedett fel a tészta (a képen csak 3, de a valóságban 4 rétegre sikerült ez alkalommal.

Mindeme fenti ékesszólás persze gyakorlott piskótasütők számára teljesen felesleges, nekem viszont még az ilyen részletes leírás ellenére sem sikerül soha a piskótatészta (kelttésztában viszont büfé vagyok)!

A mazsolát már előzőleg beáztathatod egy kis rumba (éppen ellepje), mielőtt a piskótához fogtál, de legkésőbb most tedd meg. Sütőrum hijján Captain Morgan Spiced Rum-al készült, ami szerintem a legjobb ízű rum sütéshez - de az ára is magasan van.

Láss hozzá a krém készítéséhez. Ez sajnos folyamatos aktivitást igényel, ne próbáld a műveleteket átlapolni a tészta készítésének fázisaival!

Keress egy jó habüstöt és egy fazekat, amire az üstöd passzol. Önts fél liter vizet a fazékba, tedd fel forrni. A habüstbe üsd bele a tojásokat, add a cukrot és a vaníliát is hozzá és a gőzre téve kezdjed el robotgéppel verni. Ha az egyikkel nem megy, használj másfélét. Idővel add a tejet is a habosodó keverékhez.

Persze Murphy sohasem alszik: a hab kidagadt az üstből, kénytelenek voltunk a legnagyobb hasonló edény bevetni, Ebből már nem tudott megszökni!

Mikor érzed, hogy sűrű és kezd enyhén az üst falára tapadni, a gőzölést abba hell hagyni - a krém kellően megfőtt. A zselatint az utasítás szerint old fel forró vízben. Az eredeti recept szerint 3 deka kell, de attól bizony gumis lesz a krém, 2 dkg teljesen elegendő! 3 dl tejszínt is verj kemény habbá. A habüstöt hideg vízbe téve folytonos kevergetéssel langyosra hűtöttük, és ekkor belekevertuk a tejszínhabot meg a zselatint.

Innentől gyorsan kell dolgozni, ki ne hüljön teljesen, mert akkor kenhetetlenre keményedik. Az alsó szeletet a mazsoláról leszűrt rum felével locsold meg, a másik felét majd a legfelsőre kell csepegtetni. Körülbelül egynegyedét kend el a krémnek az alsó lapon. Szórd meg a mazsola és a kandírozott narancshéj harmadával. Erre gyorsan menjen a második szelet, hogy még alulról is beleragadjon a krémbe, mielőtt az teljesen kihült.

Ezt az eljárást folytasd a maradék lapokkal, míg az utolsót is rátetted. Apropó, a fenti képen az az apró diószerű valami a piskóta morzsája, ami a vágásakor keletkezett. Jól elfér az is a krémen.

A vakolás igényel némi kőművesi képességet, de az eredmény pont olyan lett, mintha egy kőműves készítette volna.

Igazságtalan vagyok, azért annál szebb lett. A maradék tejszínből kemény habot verj kanálka vaníliáscukorral és díszítsd habzsákkal a tortát. Kis rumosmeggy vagy málna a kamrából/fagyasztóból nagyot lendít a torta szépségén.

A Daubnernél sem látsz ennél szebb tortát:

Családi körben el is fogyott a fele. A másik felét pedig szétosztottuk a gyerekek között - hadd gömbölyödjenek ők is, ne csak mi.