süllőcske

Minden csöndes és érett. A Nap arany fényfoltokat szúr a síksági erdő fái közé, az árnyékok lilák. Az akácok alatt üde zöld, friss, őszi füvek sarjadnak a ropogós avar fölé emelkedve.

A gombák népéből a legszebb, legdélcegebb királyfiak az őzlábicák, tarka büszkeségek, magasra tornyosulnak, lenyűgöző látványt nyújtva.

Az erdőn túl homokos, szikes nagyszéksósi pusztaság, legelők, még azon túl Ásotthalom erdeinek sziluettje, a késő délutánban kékezüst párába burkolva. A magasból darvak kiáltozása, vége a vénasszonynyárnak.

Királyhalmi tanyasi iskola a bázisa kicsiny társaságunknak, túránk, pihenőnk kedves elfoglaltsága a gombasütés. A céledény otthon maradott, így öreg vokommal a szépen felújított suli konyhájában ügyködünk.

Lányok paníroznak, fiúk töltögetnek, nekem is, székely áfonyás, hazai barack, majd üde fröccsök járják.

Egyszerű a terv: A gömböc gombát töltjük, a kiterültet kenjük, vagy azt se, és kirántjuk.

Ez az őzlábgombánál nagyon csucsu megoldás.

Előbb a töltelék: Vajon hagyma, fokhagyma, gyömbér, puhára darált, vegyes disznóhús, só, bors, majoránna, kakukkfű, szerecsendió, petrezselyem, kis krémsajt. Itt lehet játszani, sok mindennel tölthető a gomba. Második tölti kapros juhtúró.

Tehát a gombát betöltjük, a nagyok lemezét megkenjük, liszt, tojás, morzsa, sütés.

A végeredmény nem tartozik a csúf látványok közé, az ízek remekek.

Még egy kis csázsárszalonnás krumpli is készült a grillen, fóliában. Tartár is került a lányok jóvoltából.

Estve, félhold, töklidérc. Harmat, béke, enyhén boros mámor, jó beszéd az asztalkánk fölött.