A nyár vége felé kezd beütni a túltermelési válság. Ez az aszályos nyár persze nem erről híres, de szokott lenni olyan is. Lassan minden kajában van egy falatnyi tökféle, és az ember cukkinije lassan tele lesz a patisszonnal. Megkezdődik a nagy helyi tökvándorlás. Aki megy bárhová, tököt cipel a hóna alatt, a vendéglátók csak lesznek annyira udvariasak, hogy nem küldik el a cicába tököstül. Jön a hetedik szomszéd – Nézd csak, micsoda sárga cukkinit hoztam neked, Hollandiából kaptam a magját, igazi különlegesség. - Tudom, lódít, a környéken egyedül nekem van sárga, ezt a példányt éppen tegnap sóztam rá a szomszédjára.
Az ember ilyenkor tudhatja, hogy eljött az évi rendes kutymuty ideje. A kamrában vagy a füstölőben talán akad még egy nagyjából lefaragott sonkacsont vagy maradék füstölt comb húsvétról, netán régebbről, mely már fehér a sótól, és állagában leginkább egy darab OSB lapra hajaz. Az ételben a sonka tulajdonképpen a só szerepét tölti be.
A kutymuty egyféle rakott krumpli, vagy valami hasonló.
Az alap verzióhoz az alábbi anyagok szükségeltetnek:
- Tisztított krumpli és tisztított, 4-5 centiméteres hasábokra vágott cukkini, nagyjából egyenlő arányban
- 1-2 TV paprika
- 1-2 paradicsom
- 1-2 jókora fej vöröshagyma
- 15-20 dekagramm füstölt sonka
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 2 dl főzőtejszín
A krumplit és a tököt uborkareszelőn vékonyra szelem, a paprikát, paradicsomot, vöröshagymát laskára, a füstölt sonkát pedig a lehető legapróbbra vágom. A sonkát éppen lehet darálni is, ha elég erős a daráló, no meg a kezünk. (Én egy ilyen alkalommal tudtam meg – de komolyan – hogy a 40 éves húsdaráló csigájában a kést fogó szögletes rész menettel van rögzítve, ugyanis kicsavarodott, mikor visszafelé tekerve próbáltam kiszabadítani a beszorult sonkát.) Összekeverem az egészet, kicsit állni hagyom, hogy a sonkában lévő só kicsit kiolvadjon. Megkóstolom, ha kell, utánasózok.
A fokhagymát belereszelem a tejszínbe, aztán jól félrerakom.
A keveréket tepsibe simítom, fóliával lefedem, és közepes hőmérsékleten nagyjából 1,5 órát sütöm. A nagy tömegű anyagnak kell ennyi idő. Mikor megpuhult, nyakon borítom a fokhagymás tejszínnel, és fólia nélkül még egy negyed órát sütöm.
Magában is fogyasztható, de köretként is megállja a helyét sült húsok mellé.
Mint az a képen is látható, ez egy zóna adag lett, azért nálunk sem szereti mindenki.
Ezzel még nincs vége.
- Az alapanyagok tetszés szerint variálhatók, a tököt éppen kis is lehet hagyni, tehetünk bele sárgarépát, a petrezselyemgyökér vagy a paszternák is igen finom ilyen módon. Mehet bele, ami csak jól esik.
- Pár csirkecombnak megágyazunk egy kis füstölt szalonnával a tepsi alján, fűszerezzük a kedvenc keverékünkkel, ezzel ízesíthetjük a zöldségeket is, és így sütjük meg.
- Tehetünk bele néhány szelet tarját, sőt akár saslik-nyársakat is. (Egyszer így mentettük meg a bulit az eső által szétvert kerti partynál.)
