Most még üres. Kezdés 10.00-kor, LIVE!:)

Nos, néhány sor, ne a kommentekből kelljen összeguberálni:

Délelőtt 11.: A tűz meggyújtva, tűzmester sehol!! Ejnye-bejnye, PO! :P:D

Imre Apó azt írta, 10-kor indulnak, ehhez képest Anica hamarabb ideért Nádudvarról, mint ők 10 percnyi távolságról, de a jókedvük, amit hoztak magukkal, végülis stornózza a késés miatti feketepontot.

5 fokkal kevesebbet elbírtunk volna, de a házigizda így zsírozta le Aigner Szilárddal és a Jóistennel, úgyhogy párolódunk, fővünk a levünkben.

Az Apó-Remy párossal egyidőben érkeztek PO-ék és Süllőcskéék, majd kicsit később Andrássék. Érdekes, hogy ismerjük egymást, pedig először találkozunk. Kicsit tartottam tőle, vajon nem lesz-e kínos csönd, de nincs!!!!

Mindenki egyszerre beszél, folyamatosan vigyorog (nem, nem a jófajta házi teszi! :D), megcsodáltuk Anahita kezemunkáját, gyönyörű tarisznyát szőtt a kedvesének, aki a halas bicskát és annak történetét meséli. PO-val megállapítjuk, hogy egyrészt kíváncsiak vagyunk,miből lehet a nyele, másrészt az áráért mosogathat is a halasbicsak.

Andráss tanár úr felesége, bűbáj :) Nem tudok rá jobb szót, energikus, jópofa és közvetlen. 

Az udvaron álló trambulinra többünknek fáj a foga, de egyelőre van önuralmunk :DD

Nos, folyt. köv., most burkolok még egy kicsit Andrássék isteni halsalátájából...(ez az András a szegedi Süllő)

Megérkezett a Mitzi nevű hurrikán, aki állítása szerint félgőzzel működik..háááát....:DDDD

Öreg  Sam egy úriember, mi lányok mindannyian kaptunk tőle egy-egy szál gyönyörű rózsát, amit elküldött nekünk Mitzivel. Köszönjük Sam, nagyon-nagyon imádunk! :)

PO valóban tökmagos pogácsával üdvözölte Mitzit, ezt lelkemre kötötte, hogy feltétlenül mondjam el nektek! :)

Közben Mitzi kommentelt titokban, most látom.

Gyvynek külön szakasz: a slambuc finom lett, száraz sherryt ittunk utána, Enikő (PO párja) mindjárt a nevét is megmondja: Manzanilla.

Fűszeres, illatos, az illata alapján édesnek gondolná az ember, de ízre nem az, a zamata viszont nagyon jól megmarad a szádban (most szakértette Enikő)-

Folyamatos körforgóban nyomjuk a dumát, még mindig.:)

Kommenteljetek, mert mis is beleolvasunk ám! :)

 Otello pffrröcs, az olyan mint a blogkorcsma meséiben, vagyis igaz. PO gitárolását kezdi, tetszik, tetszik, Süllőcske szemszögéböl, füllszögéből .

 Süllőcske a fenti rövid esszéjére ötöst kapott, a külalak-osztályzástól eltekintettünk.:)

A férfiak nagyon komoly beszélgetést folytatnak, PO kezében gitár, de egyelőre prózában nagyon lájtosan nyomja, többet szövegel mint gitározik.. Mostmár zene is van, de 1kutya túlkiabálja. Nem, nem részeg, csak hangos.

Már mi, csajok is megváltottuk a világot, a közoktatás, a közigazgatás rendben, megtaláltuk a bölcsek kövét.

Gyvynek beígérte Süllőcske az Aba-Novák freskót, de mivel nem hozta el, bűnös mulasztására Robi most felhívta a figyelmét.

PO aktivitizik Mitzinek, legalábbis innen, a gép mögül úgy látszik. 

Megállapítottuk, hogy vannak fegyelmezett emberek, akik napközben nem kommentelnek. Őket nem értjük, szerintünk ufók :D A jelenlévők kivételek :)

Új definíció is született: csucsugasztronómia ( By Süllőcske)

Orosz-cseh focimeccset elemzünk, ehhez a fiúkon kívül egyedül Mitzi tud hozzászólni, de élvezzük hallgatni, tényleg...;)

Anica öntött Marcsinak, Andráss feleségének egy pohár Otellót, mint elmondta, tart attól, hogy ha nem dolgozik, vagy nem kap fizetést, vagy kirúgják.. sohase lehessen tudni-.... a borravalóból való részesedésről még nem született megegyezés.

Mitzi angolosan akart távozni, de azért előtte lőttünk pár csoportképet. Az egyikről egyikőnket, a másikról másikónkat kellene lesatírozni véleményünk szerint, de szerencsére nem szépségversenyen indultunk, bár mindannyian első helyezést értünk volna el. 

Csendes beszélgetésbe mentünk át, hiába, fárad a csapat. Az alvégen PO, a felvégen Robi viszik a szót (reméljük, Selmeczi Gabika nem olvassa, nehogy a konkurenciát lássa a fiúkban), mi meg nagy ámulattal hallgatjuk őket ;)

Süllőcske zenét kér, bár az Artisjustól kicsit tartunk, de azért beadja a derekát a zenészünk.

Azt azért be kell valljam, a fotók feltöltése feladta a leckét, de hatalmas összefogással, szoros team-munkában sikerült leküzdenünk (leküldenünk?) a technika ördögét.

Átmentünk Totalcar offtopikba....gondolom, értitek...:) Idézek: a Subaru átmegy mindenen.

Mitzi üzenetét olvassuk, nagyon vigyorgunk.:) 

Sötétben ücsörgünk, beszélgetünk, de csitulunk. Lassan befejezem az írást, mert alig látni a klaviatúrát.

Köszönjük azoknak, akik itt tudtak lenni és nagyon köszönjük a többieknek, hogy velünk örültek és érdekelte őket a mai nap.:)

Holnap reggel új poszt, addig jó kommentelést (az éjszakai baglyok még lehet, közülünk is benéznek)!

 Koronológiai sorrendben a slambuc készítés iskolája Imre Apó képeivel: