Vannak jó híreim is, hamár nem posztolok:

Tavaly volt egy madáretetõm, amit valahol vettem (Tán a Madártani Intézettõl - nem emlékszem). Ezt nagyon szerettem az egyszerû kialakítása miatt.

Ez a tengelic járt rá napraforgómagot enni egész télen át.

Idén is ki akartam akasztani, de nem találtam az Istennek se sehol a lakásban, ezért saját kivitellel bajlódtam:

Kicsit megkésve, de posztolom, hogyan lehet 50 forintért madáretetõkhöz jutni (a palack visszaváltási ára ...).

Így talán jövõre többen is barkácsolnak a madaraknak néhányat :)

Az úgy volt, hogy itthon vannak éppen a kicsilyány férjének szülei, akiket meghívtunk ebédre karácsony utánra. Mivel Abu Dhabiban élnek, a főételnek nem a kacsát választottam (ami amúgy már csak az ő fagyasztójukba fért be :), hanem egy csodaszép 4,5 kilós csontos tarját. Arrafelé sertést kicsit nehéz beszerezni...

A kép kicsit életlen, de ettől még a tarján szépen látszik a feketére füstölődött kéreg, meg a BBQ-ra jellemző rózsaszín füstgyűrű a kéreg alatt.

Egy nagyon rövid poszt, de adós vagyok vele.

A Fény utcai piacon jártam, ahol a bejáratnál egy asztalon csodás gombákat láttam. Óriás pöffeteget és méretes őzlábgombát. Gyorsan vettem is egy gyerekfej gömböt, nomeg néhány őzlábat, hogy aznap kirántom és a vejemmel megesszük.

Se a feleségem, se a kicsilyány nem eszik gombát...

Mert miért ne - ismétlés a tudás anyja! Jóbarátok jöttek a pocsolyán túlról, őket akartam megvendégelni valami finomsággal.

A rakott krumpli egy Jolly Joker, mert lehet mindenféleképpen fűszerezni - mindent szeretettel fogad.

Azt állította Kocsmagomba a minap, hogy nincs itt semmi látnivaló egy őzlábgomba kapcsán. Éppen azt rántottam ki, meg óriás pöffeteg gombát, de azt majd máskor posztolom.

Ugyanakkor vettem egy nagy vargányát is, amiből megcsináltam a látványreggelimet:

Még májusban reggeliztem vargányát de akkor tükörtojással:

No azért most mindkettőt belerakom ebbe a posztba, hogy látnivaló is legyen :)

Vendégposzt Kocsmagomba konyhájából

Ilyen receptből annyi van a médiában, hogy ha kinyitjuk a laptopot, kicsorog belőle egy tányérral!

Pár évtizede a tárkonyos vadmalac leves sláger termék az étlapokon, akár abból készült akár nem. Én is beleszaladtam már fehér színű, tartalmatlan levekbe, ahol 2 kocka hús körül tejfölös (ne adj isten tejszínes) tárkony ízű lében nem találtam a ragut. Írok egy főzésről, hátha ez nem lesz olyan.

Jó ismerős vadász ember lepett meg pár hete egy darab orjacsonttal, amin némi hús is fellelhető. Az egész alig volt 60 deka, de igen megörültem neki. Más téma: vadász uramék is meglepődtek, hogy ezen a vidéken egyáltalán még vaddisznót látnak. Etetik, itatják a kis kondát. A sertéspestis miatt errefelé szinte teljesen kipusztultak a vaddisznók, évek óta nem láttak lőhető vadat. Csak a hullákat takarították. Most úgy látszik, a disznók javára billen a mérleg, az élet utat talál.

A recept ihletője Tamás volt, akinél Bélszín Rossínit ettem a Stand25-ben. Nagyon tetszett, gondoltam az utóbbi időben sok kacsa/liba máj szeletet sütöttem, jöhet egy újabb is.

Persze nem én lennék, ha kicsit ne hangoltam volna a receptet :)

Kicsit szokatlanul hangzik, de gondoltam kipróbálom őket együtt - elvileg mindkettő valahol sárga :)

Amúgy is megkívántam a puliszkát és a barátunk is, akinek dílere van, és aki hozta a gombát.

Már legutóbb is megigértem, hogy folytatom a sorozatot. Hát most következik a folytatás.

Felbuzdulva a múltkori tojás-hízottmáj kombináción, most a hasonlóan beszerzett kacsamájat vettem elő.

A Lidl-ben adtak hízott liba és kacsamájszeleteket, amit én azonnal lefagyasztottam. Most jött az ötlet, hogy ezt kéne a tüktoj mellé tenni vacsorára!

Vagdostam alá kis zöld hegyes paprikát meg lilahagymát.

Vigyázz! Rengeteg kép!!!

Sok lefagyasztott, párolt spenótom van még a mélyhűtőben, amit üríteni kellene, mert kell a hely az újnak :)

Sokat gondolkodtam, mi lenne egy jó felhasználás, amikor beugrott, hogy a család szeretei a palacsintát édeses-sósan egyaránt.

Egy rövid guglizással megtaláltam a nekem tetsző receptet, amit a saját izlésem szerint módosíthatok.

Reggelire nagyon megkívántam egy friss tojásrántottát, így elindultam a hozzávalókat begyűjteni.

Ezek szerencsére a konyha melletti spejzban vannak, így nem fáradtam el a keresésben :)

Ettem már vörösborosat is, de egy kis minőségi barnasör csodás ízt kölcsönöz a pörköltnek!

Nem a legszebb tányérkép, de már a felét kiettem, mire eszembejutott, hogy lefotózzam...

Márciusban már megbolondulok a spenótpüréért! Annyit meg tudnék enni, amennyi nincs is :)

Szerencsémre olyan sok terem minden tavasszal, hogy dobozszám tudom már elõkészítve lefagyasztani, oszt egész évben foglalja a drága helyet a mélythûtõben.

Kedves barátnőnk hozott egy kis adag kucsmagombát a Hüvi kispiacról (fél órával azelőtt én is kacérkodtam vele, de nem vettem ...)

Még volt egy adag spenópürém a hűtőbe, amihez tükörtojást szántam - a szokásos feltétem hozzá.

Sergio Tabeira ismét tündökölt!

Sajnos nem fényképeztem, ezért csak pár kép van az étlapról.

Svéd asztal  ami tartalmaz:

• Vegyes húsos táska
• Uruguayi kolbász
• Ají de gallina ( perui étel)
• Tarja szeletek
• Marhús: rybay vagy hatszín
• Vegyes saláta
• Petreslymes krumpli
• Deszert pedig Karamellás puding

Rég ettem már tojásos ételt, pedig a solymári gazdaboltban csodás friss és nagy tojások kaphatók. Veszünk is gyakran! Megkívántam egy tükörtojást.

De nem ám csak úgy, magában! Valahol olvastam (tán a Sóborsban), hogy palacsintára tették - ezt most muszáj kipróbálni!

Nem egy ritka recept, de kisunokáimnak és a nagylyánynak főztem - hát posztolom.

A nagylyány ráéhezet a pörköltre, mert ő csak ritkán főz odaát ilyesmit. A feleségem persze kiadta az ukázt, hogy semmi extra fűszerezés, se bor, se semmi ne menjen a pörköltbe, ami nem hagyományos.

Kedves vendégeket vártunk, akik nagyon ritkán jutnak sertéshúshoz, ezért a csodahüttőben bújkáló disznó alkatrészeket választottam ebédre. Eredetileg csak a csülköt akartam megsütni, de kevésnek itéltem.

A karajhoz házi füstöltkolbászt kaptam a barátunktól, akinek dílere van.

Belefutottam egy szép sárgaúszójú tonhal szeletbe, amit nem volt szívem otthagyni - megeszem vacsorára!

Nem a legszebb tányérkép, de így sikerült. Nem spóroltam a fűszerekkel - Wakát úgyse érdekli mostanában.

Hamár mikulás van, együnk valami finomat!

A madarasban jártam, mert tankolni kellett a kocsit. Végignéztem a húsfrontot, bár a mélyhűtőm tele van...

Hát persze, hogy találtam legalább egy ebédre valót kettőnknek: nagyon szép oldalas szeletek csont nélkül. Zsír is alig volt rajta, így a feleségem se tiltakozhat! Jártomban megláttam egy finom barnasört, abból is vettem egy dobozzal (most nem inni akartam, hanem főzni).

Szerencsére a családban mindenki szereti, így egy kis krumplipürével és birsalmakompóttal teljesértékű ebéd lett.

Párosával csomagolt kacsacombokat árultak a madarasban, vettünk hát négyet (még kettő volt itthon befűszerezve).

Szombaton mentem a szokásos tejvásárló utamra a Hüvi minipiacára (1 tejtermékes, 1 zöldséges, 1 füstöltárus és egy péksüteményes - néha egy réteses). Megvettem a heti 4 liter előző este fejt tejet, amikor megláttam a csodát a zöldségesnél:

Hát ennek a vargányának nem tudtam ellenállni. Vett is nekem a barátunk, akinek dílere van (egyszerre jöttünk piacolni) két szép darabot, mert csak én eszem a családban.

Úgy-e a te nyálad is kicsordul a hallatára? Nem ettem már vagy 30 éve :)

Nagyon rövid poszt, mert nagyon egyszerű étel, és hátha kedvet kap rá az olvasó.