A lehető legegyszerűbb, ám igencsak ütős spagetti receptjét prezentálom. Mivel imádom a fokhagymát (és frissen szedtem a veteményből), nem álltam meg egy kis csilipaprika nélkül készíteni.

Gyengébb tűrőképességűek kihagyhatják a csilipaprikát ...

Tudom, hogy már védett gomba, de azért két darabot már had egyek meg a gombák császárából!

Kedves díleremnek is van egy gombadílere,(aki termeszt is ritka gombákat), ahonnan az ilyen ritkaságok érkeznek. Most kaptam egy kicsit (ennyi még nem büntetendő!).

Persze olyan elkészítést terveztem, ami a legjobban adja vissza ennek a gombának az aromáját, és még a színével is harmonizál: Gombás tojás :)

hozzávalókért se kellett a világ végére mennem.

Ilyet még nem próbáltam, de termett kápia a veteményben, gondoltam, kipróbálom szósznak.

Természetesen a legmelegebb napra hívott rá vendégeket a feleségem, ezért választottam a szuvidálást (azt a teraszon meg tudom csinálni).

A megpuhult szárnyakat pedig 10 perc alatt ropogóssá pirítom a villany grillel a sütőben, az nem fogja a lakást felmelegíteni.

Megkívántam egy kis avokádót. Amilyen szerencsém volt, már megérett a tálkában, ahol tároltam. Nem túlérett, hanem enyhén puha lett: ez a legjobb állag!

Ez se sikerül minden évben, mert van, hogy nem terem az uborka, van, hogy fürtös nő (persze az is jó, de nem az igazi). Gyakran előfordul, hogy a kapor nem hajt ki ...

Most viszont a csillagok jó pozícióban voltak, és minden összejött hozzá.

Amerikában szoktam rá a tojássalátára. Valahányszor megérkezem oda, első dolgom, hogy veszek egy nagy adagot a helybéli hiperben, a Hannafordban.

Itthon is megpróbáltam pár bolti salátát, de nem jöttek be. Konklúzió: készíteni kell sajátot.

Egy köcsög aludtej, egy tálka saláta és tegnap sütött kenyerem a reggelim.

Van egy jobb kép is róla:

Node a recept fontosabb.

Ahogy nálam gyakran elõfordul, megéheztem és nem volt fõtt étel (feleségem utazott).

Irány a "csodahüttõ", ahol mindenféle alapanyagot szoktam találni. Most éppen egy bõ kilós oldalast egyben. Ez jó lesz mára, jönnek a kicsilyányék látogatóba.

Ez már a végeredmény a tányéromon:

Hát mit csináljak ... ilyenre kéri a feleségem. Talán az egyik legegyszerűbb hússütés, seperc megvan, csak könnyű elrontani, ha túlsütjük (szerintem).

Akciósan pedig elég gazdaságos fehérje :) Feleségem hozott két dupla melles csomagot 50%-os kedvezménnyel.

Minden évben nevelek spenótokat - többfélét is. Most például egy amerikai fajtát (Bloomsdale Longstanding), amelyik ugyan nem ellenálló a fertőzéseknek, de nálam még nem kapott el semmit - még a Covidot sem! Viszont húsos nagy sötétzöld levelei vannak gazdag diós aromával.

Ősszel néha vetek Matador fajtát, ami már a hó alatt is kikel - ebből következően nagyon hamar lehet szüretelni, viszont nem annyira húsos a levele, mint az amerikai társának. Állítólag ellenáll mindennek (szerencsére nálam nincs ellensége).

Általában április-május táján szüretelem le, és ghín párolom. A levelekről a szárát leszedem, de azt is megpárolom, hisz az íze remek!. Az óriási serpenyőmben készítem el. Nagyon pici borsot darálok bele, majd a végleges elkészítésénél fűszerezem. 30 deka körüli vákuumzacskóban fagyasztom le a szűkös esztendőkre (mint pl. a mostani).

Most nem vetettem, így nincs is friss, De csak kivettem két zacskót, hogy elkészítem, mert már ilyenkor szoktam főzni parajkrémet :)

Nagyon szeretem az avokádót, és sokat is eszem belőle, pláne, hogy mostanság sokszor találkozom leértékeléssel. Ha lehet, akkor még éretlent veszek, mert az érettet pimaszul drágán adják. Nekem meg csak egy almával kell papírzacskóba tenni, és pár nap alatt puhára érik :) Ma reggel is találtam a polcon másfelet. Ebből azonnal guacamolet kell csinálni, mert éhenhalok, és már csak egy pici kenyerem van.

Megnéztem a kovászomat is, és késznek ítéltem a kenyérsütésre (visszatértem a saját kovászos rozskenyeremhez). Akkor most a pici kenyeret meg lehet enni, mert délutánra már lesz friss. Reggelire általában aludtejet eszem fél litert, és vagy tepertőt, vagy csécsi szalonnát, vagy avokádót eszem a kenyérhez.

Vannak jó híreim is, hamár nem posztolok:

Tavaly volt egy madáretetõm, amit valahol vettem (Tán a Madártani Intézettõl - nem emlékszem). Ezt nagyon szerettem az egyszerû kialakítása miatt.

Ez a tengelic járt rá napraforgómagot enni egész télen át.

Idén is ki akartam akasztani, de nem találtam az Istennek se sehol a lakásban, ezért saját kivitellel bajlódtam:

Kicsit megkésve, de posztolom, hogyan lehet 50 forintért madáretetõkhöz jutni (a palack visszaváltási ára ...).

Így talán jövõre többen is barkácsolnak a madaraknak néhányat :)

Az úgy volt, hogy itthon vannak éppen a kicsilyány férjének szülei, akiket meghívtunk ebédre karácsony utánra. Mivel Abu Dhabiban élnek, a főételnek nem a kacsát választottam (ami amúgy már csak az ő fagyasztójukba fért be :), hanem egy csodaszép 4,5 kilós csontos tarját. Arrafelé sertést kicsit nehéz beszerezni...

A kép kicsit életlen, de ettől még a tarján szépen látszik a feketére füstölődött kéreg, meg a BBQ-ra jellemző rózsaszín füstgyűrű a kéreg alatt.

Egy nagyon rövid poszt, de adós vagyok vele.

A Fény utcai piacon jártam, ahol a bejáratnál egy asztalon csodás gombákat láttam. Óriás pöffeteget és méretes őzlábgombát. Gyorsan vettem is egy gyerekfej gömböt, nomeg néhány őzlábat, hogy aznap kirántom és a vejemmel megesszük.

Se a feleségem, se a kicsilyány nem eszik gombát...

Mert miért ne - ismétlés a tudás anyja! Jóbarátok jöttek a pocsolyán túlról, őket akartam megvendégelni valami finomsággal.

A rakott krumpli egy Jolly Joker, mert lehet mindenféleképpen fűszerezni - mindent szeretettel fogad.

Azt állította Kocsmagomba a minap, hogy nincs itt semmi látnivaló egy őzlábgomba kapcsán. Éppen azt rántottam ki, meg óriás pöffeteg gombát, de azt majd máskor posztolom.

Ugyanakkor vettem egy nagy vargányát is, amiből megcsináltam a látványreggelimet:

Még májusban reggeliztem vargányát de akkor tükörtojással:

No azért most mindkettőt belerakom ebbe a posztba, hogy látnivaló is legyen :)

Vendégposzt Kocsmagomba konyhájából

Ilyen receptből annyi van a médiában, hogy ha kinyitjuk a laptopot, kicsorog belőle egy tányérral!

Pár évtizede a tárkonyos vadmalac leves sláger termék az étlapokon, akár abból készült akár nem. Én is beleszaladtam már fehér színű, tartalmatlan levekbe, ahol 2 kocka hús körül tejfölös (ne adj isten tejszínes) tárkony ízű lében nem találtam a ragut. Írok egy főzésről, hátha ez nem lesz olyan.

Jó ismerős vadász ember lepett meg pár hete egy darab orjacsonttal, amin némi hús is fellelhető. Az egész alig volt 60 deka, de igen megörültem neki. Más téma: vadász uramék is meglepődtek, hogy ezen a vidéken egyáltalán még vaddisznót látnak. Etetik, itatják a kis kondát. A sertéspestis miatt errefelé szinte teljesen kipusztultak a vaddisznók, évek óta nem láttak lőhető vadat. Csak a hullákat takarították. Most úgy látszik, a disznók javára billen a mérleg, az élet utat talál.

A recept ihletője Tamás volt, akinél Bélszín Rossínit ettem a Stand25-ben. Nagyon tetszett, gondoltam az utóbbi időben sok kacsa/liba máj szeletet sütöttem, jöhet egy újabb is.

Persze nem én lennék, ha kicsit ne hangoltam volna a receptet :)

Kicsit szokatlanul hangzik, de gondoltam kipróbálom őket együtt - elvileg mindkettő valahol sárga :)

Amúgy is megkívántam a puliszkát és a barátunk is, akinek dílere van, és aki hozta a gombát.

Már legutóbb is megigértem, hogy folytatom a sorozatot. Hát most következik a folytatás.

Felbuzdulva a múltkori tojás-hízottmáj kombináción, most a hasonlóan beszerzett kacsamájat vettem elő.

A Lidl-ben adtak hízott liba és kacsamájszeleteket, amit én azonnal lefagyasztottam. Most jött az ötlet, hogy ezt kéne a tüktoj mellé tenni vacsorára!

Vagdostam alá kis zöld hegyes paprikát meg lilahagymát.

Vigyázz! Rengeteg kép!!!

Sok lefagyasztott, párolt spenótom van még a mélyhűtőben, amit üríteni kellene, mert kell a hely az újnak :)

Sokat gondolkodtam, mi lenne egy jó felhasználás, amikor beugrott, hogy a család szeretei a palacsintát édeses-sósan egyaránt.

Egy rövid guglizással megtaláltam a nekem tetsző receptet, amit a saját izlésem szerint módosíthatok.

Reggelire nagyon megkívántam egy friss tojásrántottát, így elindultam a hozzávalókat begyűjteni.

Ezek szerencsére a konyha melletti spejzban vannak, így nem fáradtam el a keresésben :)

Ettem már vörösborosat is, de egy kis minőségi barnasör csodás ízt kölcsönöz a pörköltnek!

Nem a legszebb tányérkép, de már a felét kiettem, mire eszembejutott, hogy lefotózzam...

Márciusban már megbolondulok a spenótpüréért! Annyit meg tudnék enni, amennyi nincs is :)

Szerencsémre olyan sok terem minden tavasszal, hogy dobozszám tudom már elõkészítve lefagyasztani, oszt egész évben foglalja a drága helyet a mélythûtõben.