Minden évben nevelek spenótokat - többfélét is. Most például egy amerikai fajtát (Bloomsdale Longstanding), amelyik ugyan nem ellenálló a fertőzéseknek, de nálam még nem kapott el semmit - még a Covidot sem! Viszont húsos nagy sötétzöld levelei vannak gazdag diós aromával.
Ősszel néha vetek Matador fajtát, ami már a hó alatt is kikel - ebből következően nagyon hamar lehet szüretelni, viszont nem annyira húsos a levele, mint az amerikai társának. Állítólag ellenáll mindennek (szerencsére nálam nincs ellensége).
Általában április-május táján szüretelem le, és ghín párolom. A levelekről a szárát leszedem, de azt is megpárolom, hisz az íze remek!. Az óriási serpenyőmben készítem el. Nagyon pici borsot darálok bele, majd a végleges elkészítésénél fűszerezem. 30 deka körüli vákuumzacskóban fagyasztom le a szűkös esztendőkre (mint pl. a mostani).
Most nem vetettem, így nincs is friss, De csak kivettem két zacskót, hogy elkészítem, mert már ilyenkor szoktam főzni parajkrémet :)
Körülnéztem a weben, hogy van-e valakinek számomra ismeretlen elkészítési módja, de nem nagyon leltem. Fördős Z volt az egyetlen, aki pont úgy, mint én, nem sajnálta a fokhagymát, vajat (én ghít) és borsokat a pürébe.
Össze is szedtem a hozzávalókat:
- 600 g fagyasztott paraj a csodahüttőből
- 6+1 gerezd fokhagyma
- 5 cm húsos zellerszár (saját ötlet - ez biztos jó ízt ad a pürének)
- 1/2 szerecsendió
- 1 ek olaj
- 3 dkg ghi
- 2 kk só
- 10 tekerés frissen darált Lampong feketebors
- 1 csapott tk őrölt fehér bors
- 5 dl teljes tej
- 1 dl régi UHT tejszín
- 4 dkg liszt a rántáshoz
- 1 ek zsemlemorzsa (nem volt itthon se kenyerem, se péksüteményem)
Egy zacskó fagyasztott párolt levéllel kezdtem, ami 33 dkg volt. Később kiderült, hogy ez kevés, kivettem hát még egyet a fagyasztóból, és azt is kiolvasztottam. A ghít és a kanálka olajat felforrósítottam a kis tottyos fazekamban. Közben lereszeltem a fokhagymát.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Megreszeltem a zellerszárat is. Ráreszeltem a szerecsendiót (persze csakis a felét - nem nászéjszakára készültem...). Az olvadó ghíbe beleszórtam a lisztet, hogy világos rántást készítsek. Zsemleszínűre pirítottam a lisztet.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A reszelt fűszerezett fokhagymát beleborítottam a megpirított lisztbe. Adtam hozzá még egy kis vajat, mert úgy éreztem, az kell. Mialatt pirítottam a hagymát-zellert-szerecsendiót, hozzáadtam egy teáskanál sót is. Addig kavargattam, míg kicsit megbarnult a keverék.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Ekkor kibontottam a tejszínes dobozt (ami már 2 éve lejárt ...) és a tejszínből kicsapódott vajat is hozzákevertem a rántáshoz. Ez amúgy a legjobb felhasználási módja az öreg tejszínnek, amit már nem lehetne felverni. Jól elkevertem a rántással. Belezúdítottam a kiolvasztott párolt spenótleveleket. Ráadásnak beleöntöttem 1 dl spenótlét (amit én külön lefagyasztok kis adagokban, amikor párolom a leveleket).
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A spenótlé nem csak extra ízt ad hozzá, de egyben higítja is kicsit. Kimértem közel fél liter tejet (tök fölösleges méricskélni - úgyis látszik az állagan, ha kell bele még). Kóstolás után még egy teáskanál sót kevertem bele, majd beleszórtam a prézlit is.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Felöntöttem a tejjel. Hirtelen felindulásból belereszeltem még egy fokhagymát, mert azt már nem párolom, csak kicsit főzöm. Nézegettem, nézegettem, de biza nem volt benne elég spenótlevél. Ígyhát kiolvasztottam még egy adagot, és hozzákevertem az eddigi kutyulmányhoz.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Forralásig felhoztam, hogy a tej se bolonduljon meg benne. Botmixerrel krémesítettem. Megkóstoltam, és jónak itéltem. 2 tojásból tükörtojást csináltam, amit picit megborsoztam.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Két tányérba kimertem valamennyit, rátettem a tojásokat, és átvittem a szomszédasszonynak, hogy itt a vacsoránk! (lásd nyitókép).
Nagyon jó lett! Hátmég másnap, amikor ezt reggeliztem hidegen :)