Rég járt idehaza, hiányzott már az itthoni íz. Megkérdeztük hát, hogy mit kér ebédre. Persze, hogy vállaltam a sólet elkészítését.

Természetesen most is Canossát jártam füstölt marháért, és végül meg kellett elégednem füstölt kacsacombbal, mert csak az volt a piacon.

A hozzávalókat összegyűjtöttem:

• 1 kg marha nyak (ez szaftosra párolódik majd a bab között)
• 3 füstölt kacsacomb
• 1/2 kg barna bab
• 15 dkg gersli (árpagyöngy)
• 3 fej vereshagyma
• 2+3 pici fej fokhagyma
• 1 ek folyékony füst (vessetek a disznók elé, akkor is kellett bele további füstös íz)
• 5 ek libazsír
• 3 ek Farkas András féle pirospaprika
• 1 ek pulled pork rub
• 2 ek kakukkfü
• 3 ek só (a kacsacomb elég sótlan volt)
• 3 paprikacsuma (mert az mindenbe kell)
• 1 pupos evőkanál liszt (mert néhány szakács ragaszkodik hozzá és libanyak se volt)
• 5 tojás

A marhanyakat nagyobb kockákra daraboltam. A húsok egy részét megszórtam a fűszerekkel, ráhelyeztem a megpucolt fokhagymagirizdeket és két hagymát is megfelezve. Rálocsoltam a kis folyékony füstöt, majd felöntöttem fél liter vízzel és ment a hűtőbe egy napra pácolódni. A babot is tálba tettem meleg vízzel - így szépen megduzzad, és nem fúj fel annyira.

Másnap a maradék hagymát és fokhagymát felaprítottam. A kisebbik öntöttvas kacsasütő lábasomban felforrósítottam a libazsírt, majd beleszórtam a hagymákat. Míg az pirult, kimértem (sic) a lisztet.

A megdinsztelt hagymákba daraboltam a marhanyakat és körbepirítottam. Elfértek ott a kettévágott kacsacombok is :) Megfejeltem a pirospaprikával, majd ideiglenesen egy tálba átkanalaztam. A szaftba beleforgattam a bab felét.

Visszatettem a húsokat és rátettem a gerslit. Megszórtam a kis liszttel. Beborítottam a maradék babbal. A nagy teatojásba rejtettem még pár girizd fokhagymát, a zöldpaprikacsumát, valamint a páclében ázott hagymaféléket.

Felöntöttem forró vízzel, hogy egy centire ellepje a babot, és szép lassan felforraltam. A megduzzadt babok közé benyomtam az 5 tojást, amiket előtte alaposan megmostam. kivittem az indukciósra, és újra felforraltam.

A legkisebb teljesítményre állítottam a rezsót, ami 3 órán át dolgozott a lefedett fazék alatt. További 9 órán át volt kinn az indukcióson, amit az éjjel néhányszor bekapcsoltam kicsire és főztem lassan. Reggel kivettem belőle a teatojást, hogy ez kész. A keménytojásokat is kihorgásztam a kis léből (amit persze időnként pótoltam a lassú főzés alatt). Felkavartam és készre jelentettem.

Első osztályú eledel lett, és még csinosan tálalni is sikerült a feleségem híres pogácsájával ... (lásd nyitókép)

Persze csomagoltunk is a hölgynek, hogy még másnapra is jusson belőle.